Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2016.02.26.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 963. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2016.02.26. Magazin

Bárhol járok, gondom van arra, hogy zászlóval térjek haza

Közöttünk élnek, ismert vagy kevésbé ismert személyek, csoportok, akik nem rendkívüli cselekedeteikkel, hanem kitartó munkájukkal, tehetségükkel hívják fel magukra a figyelmet. A sport szeretete általában már gyerekkorban "megfertõzi" az embert, és rendszerint végigkíséri egész élete során. A baróti Kovács Varga Barabás, akit mindenki Bariként ismer, már gyerekkorában megszerette a focit, ebbõl adódóan egész fiatal kora óta gyûjtögeti a különbözõ foci és kézilabda csapatok zászlóit. Sportszeretõként rendszeresen követi a foci és kézilabda meccseket, és mivel környezete, barátai ismerik szenvedélyét, mindenki örömmel segít neki gyûjteménye bõvítésében. Arról kérdeztük, hogyan alakult ki a gyûjtési szenvedélye, illetve milyen nagyságrendû a gyûjteménye.

- Milyen zászlógyûjteményed van?
- Nagyrészt mind futball vagy kézilabda zászlók, tehát klubzászlók. Otthon az elõszobában kaptak helyet a zászlók, teljesen be van rakva a fal velük, körülbelül ezernél tartok. Egészen gyermekkorom óta gyûjtöm, volt egy bibarcfalvi származású Veres bácsi, apámmal barát volt, õ küldte az elsõ százlókat nekem, a Pesti, Dózsa, Ferencváros, Honvéd, Vasas, a pesti csapatok zászlóit, és így azóta gyûjtõ vagyok. Ez úgy alakult ki, hogy az ismerõseim, ha valahol olyan helyen járnak, hogy hozzájuthatnak zászlóhoz, akkor nekem beszerzik azt. Bedõ Ákos (Ácsi) például elkerült a petrozsényi Jiul-hoz focizni, õ gyûjtögetett nekem, rengeteget kaptam Zelch Jancsitól, az édesapja futballal foglalkozott, ott volt a csapat mellett, és amit lehetett, azokat Jancsi nekem adta. Nagyon sokat segített a köpeci Nagy Sanci, aki a magyarországi felsõ osztályban futballozott, Dombi András (Tancsi) aki szintén Magyaroszágon él, és sok nagyobb csapatnál futballozott, mint az aradi UTA, a székelyudvarhelyi csapat, vagy a sepsiszentgyörgyi II. osztály. Boros Ionel jelenleg aradi lakostól is sok zászlót kaptam, Dimény János igazgató úrtól, akinek szintén gondja volt arra, hogy ahol eljárt és lehetett, zászlót hozzon, valamint Komporály Attila fiatal kézilabdázó, aki az udvarhelyi SKT-nál játszott, jelenleg Orosházán kézilabdázik, a kolozsváron élõ Tókos Levente öcsém is segített a gyûjtemény gyarapításában. Lázár Csabika, a baróti Focisuli edzõje is összegyûjti a zászlókat, mivel sokfele járnak a csapattal. Leveleztem annak idején klubokkal, a kommunista rendszerben megkaptam a leveleket, mellékelve volt, hogy elküldték a jelvényt, zászlót, de nem jutott el mindig hozzám.


- Milyen célt szolgálnak ezek a zászlók?
- Ezek propaganda anyagok tulajdonképpen. Ferencvárosnak például van harminc féle szászlója is az évek hosszú sora óta, van az 50-60 évbõl is, én is úgy szereztem meg innen-onnan, barátoktól, ahol jártam mindig figyeltem erre. Vannak különleges, fontos meccsek, az akkor kiadott zászlónak még nagyobb az értéke.


- Melyik a legrégebbi zászló?
- A gyermekkoriak, az elsõk, a budapesti csapatoké. Körülbelül ötödikes lehettem, 12-13 éves koromtól gyûjtöm, és most 54-et töltöttem. Jelvények is vannak, de jóval kevesebb, klubjelvényem van olyan száz körüli. Azokat nem is annyira gyártják utána. Rendszeresen kijárok kézilabda meccsre Udvarhelyre, ott is sofõrrel, vagy valamelyik vezetõvel kapcsolatba lépek, és addig kérem, hogy az enyém kell hogy legyen.


- Hogy lehet hozzájutni ezekhez a zászlókhoz?
- Én például tapasztalatból mondom, fõleg a kézilabdánál, de a futballnál is 80%-ban válogatott játékosoktól, akikrõl azt gondolják, hogy ezekkel nem lehet szóba állni, egyáltalán nem ilyenek, nagyon rendesek, fõleg aki egy jó karriert tud maga mögött - elsõ szóra segítenek. Tavaly például a román bajnok a nagybányai Minaur volt kézilabdában, ott játszottak Udvarhelyen, odamentem a sofõrhöz, mondtam neki, hogy nekem régebbi Minaur zászlóm van vagy négyféle is, de látok egy újat a mikrobuszba felakasztva, mondtam, nem számít, hogy mennyiért, de szeretném, ha nekem adnák. A sofõr szólt, hogy megkérdi az aledzõt, Petru Popot. Felhívta telefonon és elmondta neki, hogy gyûjtõ vagyok, közel ezer zászlóm van, és szeretném az õ százlójukat is. - Adjad oda semmi további nélkül - ez volt a válasz. Erre nagyon reagálnak, ha mondom, hogy milyen gyûjteményem van. Sokszor nem is kérnek érte pénzt sem, szívesen adják. Külföldi csapatok zászlói is vannak, ahol megfordultam, ott mindig kutatom ezeket. A lányom volt tavaly balkáni körúton, Macedóniában aprópénzért vásárolt zászlókat. A lányom is, és minden ismerõsöm ahol eljár, ott igyekszik ezekre figyelni, és nekem beszerezni.


- Hogy fér el ennyi zászló a lakásban?
- Az elõszoba teljesen tele van rakva, de most is, egy felújítás alkalmával még kellett sûrítsem. Nagyajtán van egy jó haverom, Orbán Jani, õ is gyûjti, neki nincs annyi, de ami nekem kétszer van meg, azt már adom oda neki, egy gyûjteménybe egy elég. Olyan is történt, hogy Benkõ Árpi bácsinak a sógora hozott kelet német és lengyel zászlókat, vagy ötven darabot, s azt mondta, az ottani gyûjtõnek az az igénye, hogy román zászlókat adjak cserébe. Mondtam, hogy most jelenleg nincs cserére, de mondták, hogy nem baj, mikor összegyûl annyi, akkor küldjem. Mivel Németország egyesült, azok a csapatok már nem léteznek, a klubok nevet változtattak, tehát ezeknek van értékük. Kétezerbe, mikor az Arad kiütte a Feyenoord csapatot, arról is van zászlóm, ezek a legértékesebbek. Annak idején Érsek Feri bácsitól, aki járt Nagy Britanniába, kaptam Chelsea, Liverpool, Rangers zászlókat. Késõbb Feri bácsinak a fia, Laci jutatott még hozzám, sok felújításra is szorult.


- Hogy maradt meg ennyire ez a szenvedély?
- Ahogy gyarapodott a kollekció, úgy egyre jobban ösztönzött. Focirajongó is vagyok, Ferencváros szurkoló. Most már ritkán tudok focimeccsre járni, mivel azok általában hétvégén vannak, de a kézilabdára járok rendszeresen.


- Mi van feltüntetve ezeken a zászlókon?
- Rá van írva, hogy milyen kupa, a dátum, az fontos, mert minél régebbi, annál értékesebb a zászló.


- Rendszeres látogatója vagy a kézilabda meccseknek, ki a kedvenced?
- Az Udvarhelyi Kézilabda Klub (SZ.K.K.), az õ meccseire járok, a román I. osztályban játszik a csapat. Vannak idegen játékosaik, macedón, grúz nemzetiségûek, de sok erdõvidéki vonatkozású játékos is, mint Tálas Huba, Szász András vargyasi fiatal, vagy Csog Vencel magyarhermányi származású játékos. Komporály Attila baróti fiatal is ott játszott, jelenleg õ Magyarországon játszik, vagy Kónya Hunor szintén baróti játékos, aki pillanatnyilag Segesváron van, de a klub játékosa. Az ifjúsági korosztályban is több erdõvidéki fiatal van.


Kérdezett: Szász Réka




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 963. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.