Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2015.10.09.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 944. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2015.10.09. Magazin

Az élet ott kezdõdik, ahol véget ér a komfortzóna

Közöttünk élnek, ismert vagy kevésbé ismert személyek, csoportok, akik nem rendkívüli cselekedeteikkel, hanem kitartó munkájukkal, tehetségükkel hívják fel magukra a figyelmet. A sport megerõsíti a fizikumot, javítja az állóképességet, de mindezek mellett a lélekre is rendkívül jó hatással van, a sportolók kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, és nem utolsó sorban, kitartóbbak. A baróti László Sándor mindezt magán tapasztalja, hiszen fõépítészi munkája mellett sziklát mászik, biciklizik és túrázik. Tapasztalatairól kérdeztük.

- Rendszeres természetjáró vagy, ez hogy alakult ki?
- A túrázás megvolt a család keretén belül, mivel édesapám is olyan társaságba járt, hogy túráztak, elhordoztak. Utána volt egy idõszak, mikor elkezdtem sziklát mászni, az alapokat Cseresznyés Szilamérnek köszönhetem, majd kezdõdött az úgymond magashegyi túrázás, de ez nem is annyira magashegyi, mivel a környéken levõ 2000-es csúcsokat másztuk meg. 3200 volt a legmagasabb, amit megmásztam, de az az Etna volt a tavaly, egy szicilíai vulkántúra során Olaszországgal összekötve.

- Újabban biciklizel, már versenyszinten is?
- A biciklizés már megvolt azelõtt is, de nem versenyszinten. Viszont a sziklamászást ûztem versenyszinten is, ott voltak is eredményeim, Kolozsváron, a Tordai hasadékban megszerveznek minden évben egy sziklamászó maratont, Misi-Szalma a neve. Ott volt az elsõ kimagasló eredményem, a hatodik helyet nyertük, rákövetkezõ évben, 2008-ban, májusban volt egy jó eredményem ismét, negyedik helyezést értünk el, az eredmények a csapat érdemei, mivel ez csapatmunka. 2008-ig nagyon intenzíven a sziklamászás volt a fõ foglalkozás hobbi szempontjából, de miután megszakadt a kapcsolatom a kolozsvári társasággal, és az itthoni barátoknak is kialakult egy más életforma, már sokkal nehezebb volt. Így következett a túrázás, s utána kezdtem el biciklizni, most három éve, és két éve, hogy versenyzek. Tavaly vettem részt Brassóban egy úgynevezett Avalanche on the rocks versenyen. Azt tudni kell, hogy egy ilyen versenyen olyan személyek jelennek meg, akiknek nemcsak hobbijuk a biciklizés, hanem életformájuk is, és szponzoraik vannak, ami a felszerelésen látszik fõleg. Nagyon költséges sport, viszont ha valaki akar áldozni, akkor kevesebb pénzösszegbõl is meg lehet oldani. Egy biciklinek az ára Barót viszonylatban egy átlagember autójának az ára, például amit én is építettem magamnak, az a bicikli 1000-1200 euró. Megvásároltam az alkatrészeket, és úgy összeraktam. Ha készen vásárolnál egyet, akkor 2000 eurótól 8000 euróig mozognak az árak. A versenyen látszik, hogy ki rendelkezik jó pénzügyi háttérrel vagy szponzorral, általában 2000-3000 eurós biciklik vannak, és itt nem is az árak a fontosak, hanem a technológia. A versenyen, melyen én részt veszek, speciális próbák vannak, három-négy-öt próba, kitett ereszkedésekkel, azt jelenti, hogy nem az itteni országúti, vagy domboldali körülményekhez lehet viszonyítani, nagyon technikás pályák, tudás is kell hozzá. Én a líceumban is sportoltam, benne voltam a kézilabdacsapatban. Általában minden sport, amit ûztem, sokkal kiegyensúlyozottabbá tett, nagyobb önbizalmat ad, magabiztosabb emberré tesz. Ezáltal megváltozott a személyiségem, nyugodt vagyok, sziklamászásban kapkodni nem tudsz, végig kell gondolnod mindent, egy rossz döntés végzetes is lehet. A biciklizésben pedig az ember tudja a határait, tudja, hogy mire képes, és van egy olyan érzés, hogy többre is képes vagy. Sokszor többre vagy képes, mint amit elképzelsz.

- Hogy kerültél a versenybe?
- Elég új ág itt nálunk az országban, egy kolozsvári barátom által kerültem kapcsolatba vele, aki biciklizik, és többször mentem túrázni vagy velük, vagy a baróti társasággal, gerinctúrára a Csukásba vagy a Nagykõhavasba, biciklivel, úgy, hogy cipeltük a biciklit, ahol pedálozni lehetett, ott pedáloztunk. Ebbõl kifejlõdött az, hogy a környéken levõ nagyobb, magasabb gerinceket biciklivel már lejártuk, Nagyhagymás, Egyeskõ, Királykõ környéke, Nagykõ, Csukás és a Baróti, Bodoki hegyek. Utána láttam, hogy be lehet nevezni egy versenyre a Poianaba, beneveztem. Középmezõnyben vagy a végefelé szoktam végezni, viszont magáért a társaságért és a szervezõkért nevezek, õk kifejezetten kedvesek, segítõkészek, és az ember nem azt érzi, hogy veszítettem, hanem hogy nyert is valamit belõle.

- Egy ilyen versenyre kell fizikai kondíció is.
- Kell fizikai felkészültség, de nem nehéz ezt elérni, ha minden nap mozogsz. Amúgy is mindig sportolok, otthon is megvan a mozgási programom, és az annyira segít, hogy a versenyeket meg tudom csinálni. A fizikai kondíció azonban nem elég, kitartás is kell. Mindenkinek megfordul a fejében verseny közben, hogy feladja, a most hétvégi versenyen például kitûnõ volt az idõjárás, minden adott volt a versenyhez, viszont én két gumidefektet kaptam, amit helyben kellett javítani, ez végett visszaestem a mezõny végére. A brassói meg a hargitai verseny közben esett az esõ, 10 fok volt, négy órán keresztül azért kell kitartás, hogy ne add fel.

- Rendszeresen fotózol. Ezt a természetjárás hozta magával?
- Igen, az is, de még annak idején, nyolcadik-kilencedik osztályban, mikor Varga Béla bácsi a suliban lent fotólabort tartott, ott volt az elsõ komolyabb találkozásom a fotózással. Amúgy addig is fotózott mindenki a családban, és lehet, hogy ezt ahogy látja otthonról az ember, úgy megszereti. Azóta a mai napig fotózok, hobbi szinten, van digitális fényképgyûjteményem is, de híve maradtam a filmre fotózásnak a mai napig, harminchat kocka, fehér-fekete, színes, az elõhívást is meg lehet oldani most már otthon is, már a vegyszereket is meg lehet vásárolni, nem annyira ördöngös. Én mindig azt mondtam, a digitális fotósok nagyobb része statisztikafotós. Lemegy kétszáz fotó, lesz belõle öt jó, posztoljuk, megvan az öt jó képünk, és kész. A filmre fotózás más, csinálsz 36 kockát, hazamész, míg nincs elõhívva, addig izgulsz, hogy a harminchatból hány lett jó.

- Miért ragaszkodsz a filmes géphez?
- Az érzés miatt, az a dolog, hogy elkészíted, és izgalommal várod, hogy sikerültek, ezt az érti meg, aki már dolgozott filmre. Ez egy plusz hobbi, szórakozás.
- Figyelembe véve a szakmádat, hiszen építész vagy, a hobbijaid mérföldkõre vannak ettõl.
- Éppen ezért jó, a szakmámnak köszönhetõen nagyon sok terhelés, kihívás elé vagyok állítva, amikor elmegyek sziklamászni vagy bringázni, akkor teljesen elszakadok attól a világtól, amivel körbevagyok véve, és csak arra koncentrálok, amit akkor csinálok. Ennek köszönhetõen letisztul az agyam, gond nélkül veszem az akadályokat, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok.

- Nem veszélytelenek a hobbijaid, a fotózást leszámítva.
- Azt szokták mondani, mindenki addig megy el, míg biztonságban érzi magát. Ha mindent megfelelõképp megteszel, kevesebb az esélye, hogy balesetet szenvedj, mint egy autóval, vagy egy gyalogátjárón, szóval a kockázat benne van abban is, ha átmész egy gyalogátjárón, abban is, ha sziklát mászol. Te vállalod a határokat, te vállalod a feltételeket, ha megfelelõképp bánsz, az elõírásokat betartod, akkor balesetveszély nincs. Van egy mondás: az élet ott kezdõdik, ahol véget ér a komfortzóna. Akkor tudod értékelni azt, hogy élsz. Az ember boldog kell hogy legyen.
Kérdezett: Szász Réka




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 944. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.