Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2009.05.08.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 612. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2009.05.08. Művelődés



A székelyszáldobosi református templom
 A sokszögzáródású apszisú hajóból és az egykor teljesen különálló toronyból álló épületegyüttes a falu északi részén emelkedik. A tornyot és a hajót összekötõ kis átjáró minden bizonnyal késõbbi a torony építésénél, a kis tér két oldalán kialakított fülkéket vizsgálva, a baloldali gerendáján ezt olvashatjuk: „Készült 1865be Junius 19dik Napján.” A torony és a hajó falait kétlépcsõs, alacsony támpillérek erõsítik, homlokzataikat egyszerû kialakítású lizénák (néhol rozettás, bojtos díszítéssel) és profilált koronázópárkány díszítik, a hajó falait vakolatkeretes, félköríves ablakok törik át. A hajó déli bejáratát árkádos, oromfalas kis portikusz õrzi, a bejárat ajtószárnya igényes kiképzésû barokkos munka, akárcsak a nyugati bejáraté. A hajó nyugati oromfala is barokkos kialakítást mutat, az ellipszis alakú ablakok által közrevett kis falfülke, az oromfal kontúrjai is erre az idõszakra mutatnak. A torony homlokzatának felsõ szintjén kettõzött lizénák közt egyszerû vakolatkeretes, félköríves hangablakok figyelhetõk meg, ezek fölött húzódik a profilált óraíves koronázópárkány. Szokatlan módon a toronyaljba nem nyugatról, hanem délrõl nyílik a bejárat, háromszögoromzatos kiugrás alatt, melynek félköríves fülkéjében helyezték el a szegmensíves ajtónyílást.
A hajó síkmennyezetét különféle stukkók díszítik, az északi falhoz kapcsolódik a szõlõgerezdes díszítésû szószék, az e felett elhelyezett szószékkoronát a rajta található felirat szerint 1825-ben renoválták (RENOVATA IN ANNO 1825). A nyugati karzatot fa oszlopok tartják, a keleti részen megfigyelhetõ orgonakarzatot pedig falazott félköríves árkádsor támasztja alá, mellvédjén ugyancsak szõlõmotívumos ékítés figyelhetõ meg.
A templom berendezésének érdekes darabja a ma a keleti karzat alatt õrzött naiv megmunkálású faragvány, mely kétségkívül egy úrasztala lábaként szolgált valamikor. Vaskos talpú, élszedett törzsû, felsõ részén az asztallap csatlakozását segítõ bemélyedéssel ellátott darabról van szó, melyen a következõ felirat olvasható: ANNO 1726. BORBÁT MIHÁLY CSINÁLTATTA EZ KÜS ASZTALT ISTEN NEVÉBEN. A talpon a kõfaragó neve is megjelenik: H. NAGY JÁNOS CSINÁLTA. Az andezit faragványt elkészítõ mester neve elõtt megjelenõ H. betû nagy valószínûséggel a kõfaragó lakhelyét: (Magyar)Hermányt jelöli. A középkorra utaló jelek a templom építészeti tagozatain nem jelennek meg, a tornyában azonban létezik egy harang, mely az 1555-ös évszámot viseli feliratként. A harangról a hagyomány azt véli tudni, hogy azt a 17. század elején elpusztult Dobó és Volál lakói hozták magukkal Száldobosra.
Habár Száldobos már a pápai tizedjegyzékben megjelenik (1333: Zaldubus), és azt is tudjuk, hogy a 18. század elejéig a bardoci református egyházközség a száldobosinak filiája volt, a száldobosiak középkori kultikus épülete egyelõre még ismeretlen a kutatás számára. A rendelkezésünkre álló kevés történeti adat révén ismeretes, hogy a templom tornya az 1838. évi földrengésben megsérült, és 1853-ban építették újjá (nyugati homlokzati felirata: ÉPÜLT 1853. JAVÍTTATOTT 1978).
A hajó építésérõl alaposabb kutatás hiányában semmi konkrétumot nem mondhatunk, ismerünk egy 1826. február végén Zathureczky István által az Erdõvidéki Egyházmegyében vizitáló bizottsághoz írt levelet (Zathureczky István ekkor báró Wesselényi Miklós és a vargyasi Daniel család meghatalmozattjaként nevezte meg magát), melyben sérelmezi, hogy a „mostani templom építésébe némely atyafiak még arra sem méltatták az principalis uraimat, hogy számokra egy széket méltattak volna.”
Tudott dolog, hogy a vargyasi Daniel család 18. századi neves tagja, az udvarhelyszéki fõkirálybíró Daniel István (1684–1774) házassága alkalmával (1709) áttért a református vallásra, és fontos személyisége lett az erdélyi reformátusoknak. Idézzük tovább Zathureczky István levelét: „Néhai idõsb báró Daniel István úr, Nemes Udvarhelyszék fõkirálybírája és az Nemes Reformata Eklézsiák buzgó benefactora s curatora kedves élete párjával, ama virtusokról most is nevezetes gróf Pekri Polixéna asszonnyal, akkori Rákóczi zûrzavarokban több nevezetes hazafiával bujdosásnak kénteleníttetvén vetni magát, minekutána az unitárius vallásból ezen szent vallásba lépett volna által, fogadást teve, hogyha az Úristen õtet Moldovából, ahol 7 esztendeig zselléreskedett, tulajdon hazájába szerencsésen visszahozza, az Isten dicsõségire és háládatosság[á]nak jeléül egy templomot felépíttet.” Habár Daniel István 7 éves bujdosása túlzás, tény, hogy 1711-ben menekülni kényszerült, és elképzelhetõ egy ilyen fogadalom megtétele is, így a levél tovább folytatja: „...és minthogy felekezetje csekélysége miatt Vargyason nem lehete, Száldoboson építe templomot tornyostól, újat, ahogy az Nemes Eklézsia mostani öreg polgártársai magok se tagadhatják, de a toronyba és templom falaiba betett emlékkõ is eleget bizonyítaná, mely hova lett, nem tudom.” Benkõ József is a következõket írja a Filius Posthumusban a Daniel családról: „Jól patrocinálnak a száldobosi papnak, kinek számára igen jó kõházakat is építtettek a méltóságos Liber Baro idõsb és ifjabb Daniel István fõkirálybíró urak. A száldobosi templomot is szépen renováltatta volt. Anno 1756 méltóságos Liber Báró idõsb Daniel István úr, és a néhai nagyságos asszony Pekri Polikszena, az úr hív párja.” Az idézet eme utolsó mondata akár a Zathureczky István által említett kõtábla felirata is lehetett. Eme épület további sorsát az említett levél meséli el: „Idõvel az Nemes Eklézsia azon templomot kicsidelvén, aztat, ámbátor ép vala, elrontá, s mást épített, éppen a célhoz és Eklézsia erejéhez nem alkalmatost. Most eztet is elrontván, harmadikat építe, melyet, hogy állandó legyen, tiszta szívembõl kívánom.” Ezek szerint a száldobosi reformátusok 1826 elõtt fogtak mai templomuk építéséhez. Az az 1842-bõl származó adat, mely a „templom és toronyépítés számára alamizsna kéregetni elbocsátott követeink”-rõl beszél, az 1838-as földrengés által okozott károkat kijavító építkezésekre utalhat. A gyûjtés nagy valószínûség szerint sokáig elhúzódott. Zathureczky István levele továbbá még elmeséli, hogy a régi templom alatt a Daniel családnak sírhelye is volt, eme adatot báró Daniel István fõkirálybíró is megerõsíti Önéletírásában, 1728-ban született Mária nevû leányának már 1729-ben tartott temetésének leírásában: „Meghalt 1729. február 25-én, és elhelyezõdött a száldobosi templomban épült sírboltba, az én néhai nagyanyám, Béldi Judit oldalához.” Báró Daniel Gábor (1824–1913) 1896-ban megjelent családtörténeti munkájában megemlíti errõl a sírboltról, hogy „most is megvan, azonban nem az újabban épült templom alatt, hanem mellette.” Nem kizárt, hogy amikor Székely Zoltán régész az 1950-es évek elején a templomtól nem meszsze egy négykaréjos kápolna (ilyenek ma a kézdiszentléleki Perkõn álló Szent István, illetve a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna) alapjait látta kirajzolódni, tulajdonképpen a Danielek kriptájának vagy a száldobosi régebbi templomoknak maradványait vette észre. Ezek mibenlétét ma már csupán régészeti ásatás döntheti el.
Habár egyelõre még keveset tudunk az épületrõl, és a hivatalos mûemlékjegyzékekben sem szerepel, épített örökségünknek sok meglepetést tartogató emlékeként szükséges figyelnünk a kis száldobosi református templomra és közvetlen környezetére.
FEHÉR JÁNOS


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 612. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.