Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2015.05.15.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 923. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2015.05.15. Közélet

Csempeszkopács, 2015. május 2. Valahol Magyaroszág nyugati határán, Szombathelytõl 20 km-re fekszik ez a kis település, mely Kopács és Csempeszháza egyesítésébõl jött létre. Gyermekkoromban, téli esténként, amikor körül ültük a meleget adó kályhát, sokat mesélt errõl a faluról drága édesapám. Ide menekítették a Magyar Királyi 27. Székely Honvéd Gyalogezred iratait a II. világháború vége felé, menekülés közben itt töltött hat hónapot egy másik székely katonával, Rabocskay Lászlóval.
"Csempeszkopács", jelzi a falutábla. Igen, itt vagyok, férjemmel, Imre fiammal, és Ica menyemmel. Összeszorul a torkom, könnyes lesz a szemem, a múltat keresem, lábad nyomát édesapám, mert talán még õrzik meleg, csendes, halk szavad az iskola falai, hol az iratokat rendeztétek. A 7. számú házhoz megyünk, itt lakik ma a Horváth család, az a Horváth család, kik a háború nehéz napjaiban vigaszt és szeretetet nyújtottak a két székely katonának. Horváth Rózsika néni akkor 14 éves volt, õ és családja, Zsuzsa, Mariann, Ildikó és családjaik nagy szeretettel fogadtak.
Miután letöröltük könnyeinket, Rózsika néni mesélt. Mesélt azokról a napokról, amit ott töltött édesapám és bajtársa. Mesélt, mesélt, és én magam elõtt láttam az özvegyasszonyt, aki egyedül nevelte nyolc gyermekét, és mégis meleg szeretettel tudta fogadni az otthonról nagyon távol, szinte 1000 km-re, a hazájukat védõ székely katonákat.
"Ármin (Baló Ármin) nem volt nagy beszédes, halk, csendes fiú, aki mindig órákat javított, térdén lovagoltatta a 4 éves Karcsi öcsémet. A másik, Rabocskay, neki már volt családja, egy kisfia, róla beszélt sokat. Miután végeztek az iskolában az iratok rendezésével, este ide jöttek, körbeültük a kályhát, beszélgettünk, elénekeltük minden este a székely Himnuszt, ilyenkor nagyon elkeseredtek a fiúk, tudtuk, hogy ilyenkor a szülõföldjükre, szülõfalujukra, családjukra gondoltak. Megsirattuk, mikor 1945 tavaszán elmentek. Késõbb Ármin írt, hogy hazakerült, de fogságban volt, a Krim félszigeten, Szevasztopolban."
Mesélt, mesélt Rózsika néni, mindenki csendben hallgatta, a földön a három éves Panna, Rózsika néni dédunokája játszott. Én azon gondolkodtam, hogy vajon õ tudni fog-e arról, hogy Nagybaconban sokat emlegetik Csempeszkopács nevét, azért mert az õ üknagymamája tette, amit a szíve parancsolt, a háború nehéz napjai, a gondok, bajok között is embertársait szeretõ, megbecsülõ asszony volt. Drága Rózsika néni, Zsuzsa, Ildikó, Mariann, köszönjük ezt a szép napot, hogy együtt emlékezhettünk, és velünk volt a Magyar Királyi 27. Székely Honvéd Gyalogezred két székely katonája is, kik csendesen pihennek már rég, de együtt megõrizzük emléküket, hogy tudjon majd Panna is róluk, és a múltról minden Pannának meg kell tudnia, hogy õk megpróbálták, hogy az üknagymama embersége maradandó példa, hogy az egyszerû tettekben rejlik a nagyszerû példaérték.
Vigyázva az emlékek elõtt
Az õszi alkonyban köd poroszkál, / Apám emléke kísért, / Ölében hallgatom a verset, mesét, / Míg a kályhában vígan ropog az egerfa. / A lángok rajzát nézem a szoba falán, / S anyám fehér sálat horgol./
Rám törnek a háborús emlékek, / Csempeszkopács, Zalaegerszeg, Budapest, /Krim félsziget, Szevasztopol. / Bajtársak, katonák, sebesültek, / Szerelmek, mind itt vagytok velem, / Álmaimban én is katona vagyok. / Fegyvert vállhoz! Tisztelegj! / És én tisztelegve megállok, / Az emlékek elõtt./ Tisztelegj!

Dimény Jánosné Baló Olga



<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 923. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.