Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2015.05.15.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 923. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2015.05.15. Művelődés

A felsõrákosi unitárius templom orgonáinak rövid története

"Mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövõbe."
(Babits Mihály)
Az eredetileg gótikus felsõrákosi templomot, 1795-ben teljesen felújították, mert megrongálódott és kicsinek bizonyult már.
Alig 7 évvel a felújítás után, 1802-ben földrengés következtében a templom boltíves mennyezete megszakadt, melyet egyszerû stakatúrával helyettesítettek. 9 évvel a kolozsvári unitárius templom orgonájának elkészülte után, 1815-ben, a felsõrákosiak orgona építésre szánták rá magukat.
Erre a munkára 144 forintot kölcsönöztek. Különös volt, hogy sem az orgona építésrõl, sem az orgona építésre felvett kölcsön sorsáról nem kaptam további adatot, egészen 1818-ig.
A hosszú hallgatás oka, hogy a felvett kölcsön körül a dolgok tisztázatlanok: "a Számadó Curator az orgona fundussárol még nem számolt attol függ pedig ezen nehézségek elhárítása, tehát köteleztetik a Számadó az Orgonára afferált Summáról és annak perceptiojaról és Erogatiojáról tökéletes számot adni, mellyet teljesítvén akkor ezen dificulttas el fog láttatni, különben pedig a számadó mint Liquidumot azon 144 Mf. négy esztendõ interesseit tartozik befizetni.."
A gondnok azzal védekezik, hogy, "az originalis jelzések Mlgs. Fõ Curator Dániel Elek Uratól felkéretetvén ottan mást adtak volna." Miután a felmutatott írást " vizsgálás alá vevék" arra a következtetésre jutottak, hogy még a többször írt Számadó Bíró Ferentz tartozik 32 Mf.46 Dr.
Az 1827-es püspöki vizitációs jegyzõkönyv leírja az orgonát: "Nyugati bûtûben lévõ Kõkart is, két részbe rakott lábakkal eggyütt tartja- a kar elején ezen homlokírás olvastatván: Erigitur Josepho Finta Ludim. Michaele Györke Aedit. Ambrosio Biro, Francisco Pál et Nicolai Biro existentibus."
Háta megett pedig a Templom bûtfalán ilyetén rá Írás vagyon kéken festve s coronástetõvel ékesített Czirádák között: “Temp. Hoc. Soli Deo per Catum D. Spiritu S. Sanctorum Ao. 1795 ope. divine ex. Fund. erig. ae. Ao.-97 Civium Eccl. F. Rá.Consumati Curavit zeloso pictas. Benne áll egy hat mutatios szép ujj orgona hátul Helyeztetett fuvóval s eleibe a Cantor ülõ helyével megválasztott Claviaturájával edgyütt."
1822-ben a nagyajtai tanító mester, Cserei Mózes, megigazította, 1827-ben drótra és enyvre költenek, valószínû a fúvó hibásodott meg, majd 1830-ban Fitori Jánost 2 forinttal fizetik ki javítási munkálatáért, értéke szerint kis javítás lehetett. 1833-ban azonban komoly javításra kényszerülnek: "az Eklésiának hat mutatios orgonája, ónsípja, fuvoja, szél ládája, Claviaturája megromolva s rongyolva lévén, mind ezekk renoválásáért 88 on síp öntetvén, két nagy uj fuvo köttetvén és ujj Claviatura készíttetvén az intertencion kivül a mester embernek- 139Ft. 78."
Talán senki sem gondolta, hogy pár év múlva, 1838-ban, a féltett orgona, teljesen használhatatlanná válik: "A Templomnak Boltozattya az idei földránkodás által az asszonyok felett egész a Chatedráig merõben leszakadott, amely által ezen Eklésiának 6 mutatios 1815-be készített derék orgonája összetöretett, amelynek helyébe ugyanannyi mutatios jo Orgona az Eclesia edgyes Tagjainak önkéntes segedelmezése által 160 V.R. forintokkal vásárolta, amely minden nap használtatik."
Ezt a második orgonát Halmágyról vásárolták a felsõrákosiak. A halmágyi evangélikus egyházközség, a régi, 1779-ben, feltehetõen Thomas Boltres (Balthazar) által készített orgonáját, 1837-ben egy újjal cserélte fel.
Errõl a régi orgonáról, Dávid István, Mûemlék orgonák Erdélyben címû könyvében megjegyzi, hogy "nyoma veszett".
Örömmel fedeztem fel, hogy nem elveszett, csak "átköltözött" Felsõrákosra, majd innen is tovább vándorolt Alsórákosra!
A bizonyító sorok: " 1 Junii 1838 a Halmágyi Eklésiaról vásárolt 6 mutatios orgonáért 192 Ft."
1847-ben megjavítják az orgonát, de nem sokat segít, mert az 1851-es püspöki vizitációs jegyzõkönyvben ez áll: "egy avult orgonát is hat hang változatos vétetett, és alkalmaztatott az azelõtti éneklõ Karban, mely mais ott áll gyenge állapotban."
1852-ben, talán ennek következtében, elhatározzák egy új orgona építését, gyûjtést szerveznek, orgona alap létesül.
1855-ben kijavíttatták az orgona fuvóját, majd 1856-ban, "az orgona újra festetett és kitisztíttatott."
Ez a festés az egyházközség asszonyainak köszönhetõ: "utoljára dicsérõleg említi és esmeri el a környéki vizsgálat ezen szent Eklésia kebelében élõ kegyes asszonyi rendnek azon istenes buzgóságát, hogy régi színt változtatott orgonájukat önkéntes és szives adakozásukkal gyûlt költségen igen díszes színre kifestette és megaranyoztatta."
Az utolsó bejegyzés ezen orgonáról egy billentyû vásárlásáról szól: " orgona billentyûért 0,30 Ft."
1866-ban megkötik Kolonics Istvánnal az új orgona készítésérõl szóló szerzõdést, az orgona készítõ 60 forint elõleget kapott. 1867-ben kezdik el az új orgona építését és a következõ évben fejezik be.
A hangszer szekéren érkezik a faluban, és a felújított és újrafestett karba helyezik el: "Több nevezetes ujjítások és építések történtek a letelt 1868-as évben és koronája egy ujjonnan épült-még 1867-ben megkezdett 9 változatú-3 változatú pedal- Tremulával és kapcsolóval ellátott- s külsõleg is aranyozással diszített orgona, mi emlékül marad fenn valamint a lelkes és búzgó keresztények-ugy a lelkes és fáradhatatlan kebli elõljárók Gondnok Székely János, egyházfiak Biró Ferentz és Székely Miklós afiai buzgalmának."
12 évig mûködik hibátlanul, ekkor megjavítják, az orgona mester 3 napig dolgozik.
A századfordulókor javítani kellene az orgonát, de a források elapadása miatt elhúzódik.
Bár 1902-ben, már felveszik a kapcsolatot a Csioflek Testvérekkel, az orgona javítására csak 1906-ban kerül sor: "megjelent brassói orgona mûvész Csioflek Miklós ki megvizsgálván az orgonát kijelentette, hogy hajlando azt teljesen helyreállítani - megkezdõdvén az alkudozás nevezett orgona mûvész kijelenti, miszerint az orgona kitísztítását, hangolását, ugy szintén az orgona külsõ részei látható elkopott festéseket, szóval minden hibákat helyreállít 280 koronáért."
Erre a pénzt a falubeli "három esztena társaság" adományozta. 1910-ben 2 falubeli legény, csintalanságból, elrontja az orgonát, amely emiatt javításra szorul.
Az elsõ világháború rekvirálását, a felsõrákosi orgona se "ússza" meg: "dísz ónsípjai a világháború alkalmával leszedettek."
De nemcsak a homlokzati sípok vesznek el a háboró forgatagában.
Az 1916-os román betöréskor, "a levéltár nagy része udvaron és kertbe szétszorottatott s kevés híján megsemmisült."
Az elvitt orgona sípok helyreállításáért orgona alapot hoznak létre.
1931-ben a keblitanács megszavazza az orgona javítását. Erre, a középajtai lakós, Magyari Árpád orgona mûvészt kérik fel.
A munka elkészül, 24000 lejért. 1934-ben, "az orgona tisztogatási, hangolás munkálatait Einschenk Károly, brassói orgona mester elvégezte."
1941-ben felkérik " Molnár Aladár orgonajavítót Székelyudvarhelyrõl, hogy még szárazabb idõben az orgona kijavítassék."
Az utolsó javítást 1977-ben jegyzik: "1977-ben végzett munkálatok… orgona és fújtató megjavítása."
Az orgona ma is mûködik, kellemes hangja, hosszú, eseményekben gazdag élete, a Kolonics építette orgonák jó minõségét és rendkívüli szívósságát bizonyítja.

Márk Attila, árkosi kántor




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 923. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.