Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2015.03.27.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 916. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2015.03.27. Magazin

Követendõ példa van, csak összefogás kell

Közöttünk élnek, ismert, vagy kevésbé ismert személyek, csoportok, akik nem rendkívüli cselekedeteikkel, hanem kitartó munkájukkal, tehetségükkel hívják fel magukra a figyelmet. A múlt héten, Baróton zajlott gazdatalálkozón többek között a köpeci id. Benedek Pált is elismerésben részesítették tevékenységéért. Pali bácsival a mai gazdálkodásról, illetve a hamarosan liberalizálódó tejpiac okozta nehézségekrõl, és ennek megoldásairól beszélgettünk.


- Mekkora gazdasággal rendelkezik?
- 97 hektár föld, 42 darab szarvasmarha, négy ló, húsz disznó, ötven darab juhval gazdálkodom.


- Pályázni szokott?
- Nem pályázhatok, önerõbõl gazdálkodom, mivel ötvenkilenc éves vagyok, nem tudok pályázni. Állítólag idén megengedik a negyvenöt éven felülieknek is, hogy pályázzanak.


- Mennyi ideje foglalkozik gazdasággal?
- Édesapám halála óta, nyolc éve halt meg, de azelõtt egy-két éve kezdtem el, olyan tíz éve összesen.


- Miért választotta a gazdaságot?
- Szülõi hagyomány, mezõgazdaságban éltek, én is ezt csináltam, életemben létezett kapun belõl ló, tehén, juh, disznó, a munkahelyem is mindig olyan volt, a bányavállalatnál dolgoztam farmfõnökként, majd a bányavállalat felszámolta a farmot, bezárták a bányát is, és valamit kellett kezdeni, és amihez az ember jobban ért, ahhoz kezd.


- Melyik az év legnehezebb idõszaka a gazdálkodóknak?
- A mezõgazdaságban minden idõszak nehéz. Tavasszal pénz kell tárcsázásra, vetésre, permetezésre. A nyári idõszak, amikor kezdõdik a kombájnozás, ahhoz is pénz kell, õsszel a szántás, vetés, trágyaszórás, mindehhez áldozni kell. A mezõgazdaságban a téli hónapok számítanak pihenõ idõszaknak azok számára, akik nem tartanak állatot, de akik állatot is tartanak, ugyanúgy mindig van munka.
- Nem egyedül gondoskodik ennyi állatról.
- Nem, vannak segítõim, ezt egy ember nem tudja csinálni.


- A tejet hogy értékesíti?
- Januárig adtam egy brassói cégnek, most váltottam. Nincs sok különbség, viszont ez az a cég, amelyik egy hónapi tejpénzt a másik hónap végén fizet. A többiek három hónapi pénzekkel maradtak el. Áprilistõl én napi 350-400 liter tejet adok, nem tartozok a nagyobb termelõk közé, kisebb termelõ vagyok. A növendékeket fiatalon eladom, inkább erre fektetek hangsúlyt, nem annyira a tejre. Úgy értem a növendéket, amelyik borjúzó. Amelyik nem borjúzó, azt levágom, valamibõl pénzt is kell csinálni. Nem könnyû, nem is volt, nem is lesz, a mezõgazdaság olyan, hogy éjjel nappal mellette kell legyél, és egy ellõt nap egy évet jelent, olyan értelemben, hogy például ha az idõ engedi, és én ma a gabonát nem vetem el, beáll egy esõs idõ, és az engem úgy megfogott, hogy lehet, hogy abban az évben nem lesz jó termésem.


- Milyen gépezettel rendelkezik?
- Mindennel, másképp nem lehet, van kombájn, három traktor, egy 650-es, egy Fiat traktor, eke, tárcsa, vetõgép, amit a mezõgazdaságban el lehet képzelni minden van, ez a tíz éves munkám eredménye, és építettem egy 70 méteres istállót.


- Milyen kilátások vannak április 1-tõl?
- Április másodikán lesz a tej szabadalmazva, minden tejfeldolgozó onnan hozza majd a tejet, ahonnan akarja, és ahol a legolcsóbban kapja, a kvótarendszer megszûnik. Magyarország ad támogatást a tejre, és ebbõl kifolyólag úgy érezzük, hogy onnan fogják venni, hogyha az állam valamit nem csinál. Mert jelen pillanatban a tej árak nagyon le vannak esve, annyira, hogy a szóbeszédek alapján, megtörténhet az is, hogy visszajön egy olyan 0,60 banira. Ahhoz képest, vannak olyan tejek, amit az üzletben árulnak, melyek 4-5 lejek, és nem teljes zsírtartalmúak. Három fokon aluli tejet mi nem adhatunk le, ezt figyelembe kell venni, viszont az üzleti 1,2-es zsírtartalmú. Most várjuk, hogy Brüsszelbõl milyen uniós támogatást fogunk kapni, segítséget kicsi és nagy gazdáknak, habár ezt csak remélni lehet. Hogy mi lesz, még mi sem tudjuk, sajnos nincs kilátás.


- Országon belülrõl várnak segítséget?
- Már nem is várjuk. Ha rendesen kapnánk a támogatásokat, az is jó lenne, a tavaly évi szarvasmarha és juh támogatást a mai napig még senki nem kapta meg. A földekre kaptunk, de az állatok után nem adtak semmit. Nem mindegy, hogy egy francia vagy holland gazda, hektáronként kap négyszáz euró támogatást, és mi, akik kezdõ uniós állam vagyunk, kapunk 150 eurót esetleg egy évre, egy hektár földre. Pedig õk modern gépparkkal gazdálkodnak, mi pedig amit õk eldobnak, abból próbálunk gazdaságot csinálni, arról nem beszélve, hogy az üzemanyag is drága nálunk.


- Hogy látja, a társulás megoldja a problémák egy részét?
- Abban van a remény. Egy igazi erdõvidéki társulást kellene létrehozni, és jó volna gondolkodni egy tejfeldolgozóról, mely feldolgozná az itt, Erdõvidéken termelt tejet ha sajt, ha vaj, bármilyen formában, megteremtené a piacot, mert lényegében elõbb utóbb lehetne piacot keresni, de elõbb meg kellene oldani, hogy saját magunk gazdái legyünk. S ezt csak összefogással lehet csinálni. Jó, benne vagyunk a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületében, de ez nem oldja meg a gondjainkat, egy keményebb társulás kell, mely lehetõvé teszi a termékfeldolgozást és eladást.


- Voltak erre példák elõttünk Baróton is.
- Volt Baróton tejfeldolgozó, és nem is akármilyen sajtokat csináltak, hanem olyanokat, melyeket Konstancára hordták, és hajóztak messzire, más államokba. S még élnek ma olyan emberek, akik dolgoztak ott, lenne példa, csak ehhez egy komoly társulás kellene. Nem szabad széthúzni, ez az elsõ, meg kell hallgatni mindenkinek a véleményét, közös nevezõre kell jutni, el kell felejteni hogy csak magunkra gondolunk, mindenkinek van jó és rossz véleménye is, és közös nevezõre kell jutni. Nagyon jó példák vannak erre, ott van Udvarhely a Gordonnal, most is 1,20 banit ad literenként a tejre, ott van a keresztúri tejfeldolgozó, tehát van összefogás, létezik. A tejfeldogozó megvalósítására lehetne pályázni, alapanyag van itt Erdõvidéken, és még munkahelyek is létesülnének.

Kérdezett: Szász Réka




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 916. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.