Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2015.02.06.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 909. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2015.02.06. Művelődés

Mihály János történész: A székely zászlót nem szabadna a korondi bóvli szintjére süllyeszteni

Mi az igazság a Székely jelképekkel kapcsolatban?

A.E. Mit érdemes tudni jelképeinkrõl, szinbólumainkról? Történelmi szempontból milyen régiek is a székely jelképeink? Hogyan alakultak át, melyek voltak a jelentõs változások, mi a közös a mai székely zászlóban és a régi székely címerben, zászlóban? Mi felel meg a történelmi valóságnak, és mi az, ami csupán legenda? Milyen színeket és szimbólumokat használhatunk, amelyek történelmileg is hitelesek és igazolhatóak, le kellene-e védetnünk õket, illetve, meddig szabad elmenni a népszerûsítésben? – ebben a kérdéskörben tartott vetített képes, és nagyon tartalmas, valamint tanulságos elõadást a lövétei Mihály János történész, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagja, aki a kedd esti Tortoma önképzõ kör vendége volt, Erdõvidék Múzeumában.

A székely jelképekkel, szimbólumokkal foglalkozó munkacsoport, – amely többek között több kiállítást is szervezett Erdély-szerte, valamint a határon túl ebben a témakörben, – eddigi eredményeirõl két kötet is megjelent, most készülõben van a harmadik is, emellett idén egyik céljuknak tekintik, hogy a címer-pecsét-zászló témában megjelent írásokat, tanulmányokat, román nyelvre is lefordítsák, közelebb víve így a székely szímbólumok kérdését a román közönséghez. Tevékenységeik ismertetése után, Mihály János az eredeti székely címer körüli tévhitek eloszlatására tért ki részletesebben.


Mikortól létezik, ki adományozta?
A címer keletkezésével kapcsolatosan, megoszlanak a történész berkekben a vélemények, mára azonban, többek között az alapos kutatásoknak köszönhetõen, sok mitoszt és tévhitet sikerült eloszlatni. Beigazolódni látszik, hogy a székely címert (piros mezõben, felhõbõl kinyúló, kivont kardot tartó páncélos kéz, a kardélre tûzött korona, szív, medvefej, kétfelõl pedig a megszemélyesített nap és hold - a két égitest valamivel késõbb jelent meg) Luxemburgi Zsigmond (1368-1437) magyar király adományozta a székelyeknek. Sajnos az adományozó okirat nem maradt ránk, így egyelõre találgatások vannak a címer szimbolikájával kapcsolatosan. A történész eloszlatta azt a tévhitet, miszerint a régi székely címert csak 1437-ig használták volna, ez a feltételezés csak legenda, a címert sokkal késõbb, a 15-16 században is használták, ezt bizonyítja egy 1601-bõl fennmaradt székely gyalogsági hadizászló is. Ám szimbólumait sokkal késõbbi korokban is megtaláljuk, jelenleg több közigazgatási pecsétben is benne van, de Kovászna megye címere is ide vezethetõ vissza.


A Nap és a Hold
Ezt a két szimbólumot elõször a Báthoryak (az erdélyi fejedelem Báthory Kristóf 1580-as címerében lelhetõ fel elõször) használták, de a kutatásokból kiderült az is, hogy ezek a szimbólumok nemcsak Székelyföldön fordultak elõ. Ami számunkra a legfontosabb, az az, hogy az 1659-es szászsebesi nagygyûlésen elhatározták, hogy a székely nemzet szimbóluma a megszemélyesített nap és a hold legyen, errõl pecsét is készült, ami – méltatlanul – egy román múzeumban található.
A 17. századi hadizászlók között pedig ugyancsak akad egynéhány, amelyet a mai székely zászló elõdeinek is tarthatunk (Székely Mózes lovassági zászlaja. Gyalogsági zászló székely jelképekkel, mindkettõ 17. század eleje)


Olyan mint a Szent Korona
A mostanában, a többségi nemzet szemében, sok ellenszenvet - már ahol még van tétje - kiváltó zászló, és a benne levõ szimbólumok (égszínkék alapon, aranyozott csillag és hold) 2004-ben váltak ismertté, a Székely Nemzeti Tanács logójaként (SZNT), amelyet a néhai Kónya Ádám, sepsiszentgyörgyi helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója tervezett.
Azóta a zászló és a benne levõ szimbólumok a székelység hivatalos zászlója lett, ezzel kapcsolatosan Mihály Jánosnak vannak fenntartásai. Mivel ezek szent dolgok, és egy nemzet önazonosságát, büszkeségét jelképezik, jó lenne, ha annak használatba helyezésekor ügyelnénk a történelmi hitelességre, ezért mindenképp le kellene védetni és szabályozni a székely zászlót és a szimbólumokat. El kell dönteni, hogy akkor ragaszkodunk-e a székely hagyományainkhoz vagy sem, ezért vannak még letisztázásra váró dolgok, mert az ágynemû színû zászló és a rája felfércelt szimbólumok egyáltalán nem összeegyeztethetõek egy Nemzet jellemével, számunkra ez olyan jelkép kellene hogy legyen, mint a Szent Korona – fogalmazott Mihály.


Nemzeti jelkép vagy korondi bóvli?
Elõadásának végén, Mihály János hangsúlyozta: A zászló az önazonosságot jelenti, ezért olyan zászlónk kell legyen, amire büszkén nézünk fel mindnyájan. Nem szabad engednünk, hogy szimbólumaink a kínai bóvli áruk szintjére süllyedjenek, tanuljuk meg méltósággal használni, kezelni ezeket!




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 909. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.