Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2009.04.17.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 609. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2009.04.17. Közélet

Húsvét Magyarhermányban
 A tavaszi nagytakarítással, sütés-fõzéssel kezdõdött idén is a húsvét Magyarhermányban. Az egyik legnagyobb ünnepünket a legrégebbi idõktõl megtartották a faluban. Régen a valódi ünneplés nagypénteken kezdõdött, amikor mindenki a templomba ment, majd elfogyasztották a böjtös ebédet, ami aszalt gyümölcsökbõl állott (szilva, körte). Korábban voltak olyan emberek, akik semmiféle ételt nem fogyasztottak, csak imádkoztak, valódi böjtöt tartottak, mint például Baló Andrásné, Szakács Józsefné, Baló Lajosné. A nagypénteket bûnbánó napnak is nevezték. Ezen a napon semmiféle igás állatot nem fogtak be, és nem is hajtottak ki az istállóból, ez szokás ma is él a faluban. A következõ napon, nagyszombaton, kenyeret, kalácsot sütöttek a kemencében, valamint a húsvéti bárányt készítették elõ.  Ma is élõ kenyérsütõk: Csog Sándorné, Petõ Gergelyné, Komporály Gézáné. Húsvét vasárnapján, az elsõ ünnepen az emberek templomba mentek, az ünnepi ebéd alatt pedig szinte minden háznál töltött bárányt vagy bárányhús készítményeket fogyasztanak, ezután megfestik a tojásokat, mivel már hétfõn reggel megkezdõdik a locsolás és a tojásgyûjtés. Régen vízbevetõ hétfõn csak a 11 órai templomozás után kezdõdött a locsolás, és csak piros tojást festettek a hagyma héjával,  ez a szokás kevésbé él, inkább színes festéket használnak, de elterjedt a tojások megírása is. Ma már az iskolában  a gyerekek a szülõkkel közösen tojásíró kalákát tartanak, fõleg a gyerekek részérõl régen divatos volt a vederrel való locsolás, ma ez a szokás nem él, helyette „rózsavízzel” locsolnak mind a gyerekek, mind a felnõttek és locsolóverseket mondanak.
 Szakács Mária


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 609. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.