Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.10.17.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 894. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.10.17. Művelődés

Az erdélyi világítótorony: Kós Károly (1883-1977)

A.E. Csibi László és Fám Erika dokumentumfilmjeit mutatták be szerda este, az elsõ Székelyföldi Dokumentumfilm Szemlén, Erdõvidék Múzeumában. Az elsõ film Kós Károly munkásságának fõbb állomásait mutatta be, archív korabeli felvételekkel szólaltatva meg a fõszereplõ Kóst. A másik film, a jeles építész alkotásainak fõ motívumát, elemét, a tornyot mutatja be, melynek központjában a sztánai “Varjúvár” áll. A két alkotás, a szûkebb értelemben vett kis haza építésében zászlóvivõ szerepet vállalló embert mutatja be, aki úgy tudott egyetemeset alkotni, hogy hû maradt szülõföldjéhez.

A vetítésen egyik alkotó sem lehetett jelen, Csibi László rövid levelet írt a baróti közönség számára, amelyben néhány gondolatot megosztott a film készítésével kapcsolatosan. Kiderült, a szerzõnek sikerült olyan eredeti hanganyaghoz jutnia, melyen Kós Károly beszél életérõl, így vezeti végig a nézõt, a közel száz éves életúton.
Az egész történet a Kolozsvári Református Kollégiumban kezdõdött, innen kerül Kós Károly a Budapesti Mûegyetem Építészeti karára, itt kapja meg fiatal építészként az elsõ komoly megbízatást, a budapesti állatkert tervét. Erdélyben is számos épület viseli a nagy építész stílusjegyeit, ilyen többek között a kolozsvári “Kakasos templom”, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum.
Az 1918-as fordulat az õ életében is gyökeres változásokat hoz, ám õ a nyugati csillogás helyett itthon marad, és hozzáfog úgymond Erdély építéséhez. Építészete mellett nem elhanyagolható írói, valamint mûvelõdés- és közösségszervezõ munkája sem, amelyet az Erdélyi Szépmíves Céh megalapítása is méltán jellemez.
Kós Károly építészetét, mint ahogyan Fám Erika filmjébõl is kiderül, a torony határozza meg.
Huszonhat évesen elhatározza, hogy itthon, Erdélyben teremt világot magának, és hazája szolgálatába áll, feladva így az úgynevezett európai sztárépítész lehetõséget, ami minden bizonnyal várt volna rá nyugaton.
A sztánai ház, mintegy összegzés jelenik meg építészetében, ebben ötvözõdik amit tanult Kós Károly az egyszerû embertõl, itt keveredik a józan paraszti ész az alkotói ember szépérzékével - mutatnak rá a dokumentumfilmben megszólaltatott személyek, köztük Makovecz Imre, Kónya Ádám, Anthony Gall, kortársai, életútjának jellemzõi, valódi világító toronyként emlegették, emlegetik a haláláig szerény építészt.
Az est végén lehetõség nyílt beszélgetésekre is, ahol többek között Bereczki László nyug. ref. lelkész személyes találkozását, és benyomásait osztotta meg Kós Károlyról a jelenlévõkkel, a küsmödi református templom javítása alkalmából.



<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 894. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.