Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.10.17.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 894. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.10.17. Magazin

A pokol tornáca

Egy ismeretlen, de tehetséges festõ által alkotott miniatúrát nézegetve, el kell gondolkodjon az ember a Pokol mibenlétét illetõen. Ugyanis, ez a miniatûr festmény, az Élet és tudomány egy régi számában, a hátlapon, a poklot és annak ördögeit ábrázolja. A pokol- az infernó- fejedelme az Úr mindenhatóságát tagadó, letaszított angyal: Lucifer, és az õ szolgái ugyancsak tagadó, a mennybõl letaszított ördögsereg.
A középkornak a legkedveltebb ábrázolása volt a János jelenései-bõl merített Apokalipszis, illetõleg az Utolsó ítélet és az elvetemült bûnözõket elrettentõ örök tûznek meg a rájuk váró kínoknak a látványa. Az írástudatlan nép fiai a festett vagy faragott jelenetekrõl olvashatták le, hogy életük végén vagy megdicsõülés, vagy az örök kín várja õket, érdemük szerint. Hálás tárgy volt ez: a középkor embere a végítélet rettegésében élt, s ennek ábrázolásában a mûvészek szabadon csaponghattak képzeletükkel. Az írástudók, ha nem is teljesen, de mégis jobban megértették az üzenetet, amit a festmények, vagy bizonyos e témáról szóló írások sugalltak vagy üzentek. S egyesek ki is használták ezt, s a témát csalásra, csalafintaságra fordították. Olyan jegyeket osztogattak jó pénzért, amelyeknek a tulajdonosai biztosan a mennyországba jutnak majd a haláluk után. Persze, egy sem tudott beszámolni arról, hogy hova is jutott halála után, mert onnan még senki nem tért vissza, hogy beszámolót tartson. Tehát, aki hitt az ilyen félrevezetõ dolgokban, még meg is fizette busásan azt, s várta a halált, mert biztos volt a mennybejutásban.
Történtek mifelénk is a fentiekhez hasonló érdekes történetek, amelyeket érdemes felemlegetni.Vicces emberek itt is voltak és vannak manapság is, akik szerettek mindenbõl tréfát kreálni, nem keseredtek el olyan könnyen az élet okozta kellemetlenségek miatt. Ilyen volt a szülõfalumban egy idõs ember, még jól emlékszem rá. Egy alkalommal, estefelé csordajövéskor az emberek kint ültek a kapu elõtt, amíg kezdtek ereszkedni lefelé az állatok, maradt egy kis idõ csevegésre is. Éppen a pokol és a mennyország volt a fõ téma. Mondja ez a vicces ember az egyik nagyszájú vénasszonynak, hogy téged Julis még a pokolba sem engednek be a nagy szájad miatt, mert akkor kéne, hogy legyen még egy pokol, eggyel lejjebb, hogy az ördögök tudjanak oda elmenekülni a nagy szájad elõl. Mert olyan ördög nem született még a pokolba, amelyik a te szájadot egy napon túl kibírná. Lett erre nagy kacagás, csak a sértett asszonyság próbált visszavágni a fenti kiértékelésre. Na hadd el te, csúfondáros ember, mert te legalább feljutsz a mennybe, s ott jól lesz dolgod. Nem megyek én a mennybe te okos liba, felelt a vicces atyafi. Hát még mit ne. Tudod, hogy ott az embernek menynyi dolgot adnak. Na, hát azt hiszed, vállalom azt a nagy munkát. Este aggassam ki a csillagokat az égre, de mind egy szálig, mert nem tudod, hogy lesz-e felhõ vagy nem, ami esetleg eltakarná a hézagokat. Reggel pedig szedjem le õket, raktározzam el megfelelõen. S ha elkapnak a jó angyalok a rossz munkával, akkor megint megvan a baj. Súlyosabb esetben letoloncolnak a pokolba. De ott megint nem jó. Tudom én azt, mert volt egy jó komám, már rég megszökött a földi életbõl. Õ mindig azt mondta: komám, én a pokolba jutok, mert annyi rossz szó jött ki a számon életemben, hogy száz embernek is elég volna. Megérdemlem a büntetést, hogy a pokolba jussak, s bízom is abban, hogy oda fogok kerülni. Hát, ha oda került, minthogy én is úgy gondolom, s amilyen ember volt, biztos már az összes ördöggel lebratyizott. Értett Õ még azok nyelvén is. De egyik éjjel álmomban üzent a komám a pokolból. Azt mondta, hogy: Komám, imádkozzál minél többet, nehogy a pokolba kerülj, mert itt is úgy van, ahogy fent a napvilágon. Itt is a szegények rakják a tüzet a gazdagok üstje alá komám. Legyen eszed, menj a mennybe. Hadd el, addigra odakerül néhány szocialista, s azok helyetted kirakják, s reggel beszedik a csillagokat.
Egyed Béla, gépészmérnök




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 894. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.