Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.09.05.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 888. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.09.05. Művelődés

Megnyílt Kusztos Vilmos régiségkiállítása Nagybaconban

A Kusztos porta zsúfolásig megtelt vendégekkel, barátokkal, ismerõsökkel, a képen a nagybaconi Õszi Csokor Nyugdíjas Klub tagjai mûsorral kedveskednek Vilmos bácsinak

A legnagyobb teremben is alig lehet férni, a kiállított tárgyaktól, minden szépen rendben, gondosan felújítva, felcímkézve található, arra várva, hogy megtekintse az arra járó kiváncsiskodó

A.E.Ünnepélyes keretek között, számos érdeklõdõ jelenlétében, múlt hétvégén szombaton nyitották meg Nagybaconban, a Csinód utca 347. szám alatti portán, Kusztos Vilmos, nem mindennapi régiségkiállítását (a régiséggyûjteményrõl egy héttel ezelõtti lapszámunkban már beszámoltunk-szerk. megj.). Az erre az alkalomra szervezett nyitóünnepségen a felszólalók mindenike méltatta az értékes gyûjtemény mellett, Kusztos Vilmos munkáját. Mihály Réka, aki a nagybaconiak nevében szólt, Vilmos bácsit Benedek Elekhez hasonlította, akit annak idején azzal a jelzõvel illetek, hogy a: a szembejövõ ember. Az uzonkafürdõi Kelemen Csongor, Horváth István: Tornyot raktam..., címû versét szavalta el, ezzel is érzékeltetve azt a fáradtságos, néha kudarcokkal és nehézségekkel tele, de mégis áldásos munkát, amit a gyûjtemény létrehozója, talán élete fõ mûvébe fektetett. A házigazda, beszédében úgy fogalmazott: nem akar õ ebbõl meggazdagodni, neki a legnagyobb elégtétel az lesz, ha megmutathatja az érdeklõdõknek régiség gyûjteményének darabjait.

Kusztos Attila, Vilmos bácsi fia is megosztott néhány gondolatot a jelenlevõkkel, számára ez az esemény többszörösen fontos jelentõséggel bír. Elõszõr a gyermekkori helyszín alakult át egy olyan dologgá, mellyel mindig is szeretett volna találkozni, akkor, amikor ide hazajön, a másik pedig, hogy ez a gyûjtemény hosszú évek kitartó munkáját dicséri, minden egyes kiállított tárgy tüzetesen, aprólékosan, féltõ gonddal lett felújítva, mivel édesapja minden egyes darabot gondosan restaurált.
“Ez a gyûjtemény néprajzinak nevezhetõ olyan szempontból, hogy rengeteg használati tárgy van, de nemcsak, hanem fontos ipartörténeti darabok, ami ugyancsak a néprajzunk része. Ez a gyûjtemény, én úgy gondolom, megmarad az útókornak, mert azért van itt.” - mondta Kusztos Attila, aki utolsó mondatával hangsúlyozta, hogy a gyûjtemény majdani örökösei sem fogják elherdálni ezt a maga nemében páratlan régiséggyûjteményt. Mihály Réka tanítónõ reményét fejezte ki, hogy augusztus 30-a fontos dátum lesz Nagybacon község történetében. ”Nekünk, nagybaconiaknak ez nagy öröm, büszkeséggel és elismeréssel vagyunk Vili bácsi iránt, évek óta tudjuk, hogy ilyen munkával foglalkozik. Tudjuk, hogy gyûjti a régiségeket, ilyeneket mások is tettek, tettünk, visszont látván a kiállítást, elmondhatom, hogy ilyen gazdag, és ilyen méretû kiállítás, valamint ilyen nagy gonddal és hozzáértéssel összegyûjtött gyûjtemény nem is volt eleddig Nagybaconban - méltatta a kiállítást Mihály. Incze Géza, az Õszi Csokor nyugdíjas klub nevében kívánt jó egészséget és köszönte meg Vili bácsi munkáját, Benedek Gyula nyug. pedagógus verseket szavalt.A szombati nyitóünnepséget Kusztos Tibor, nyug. lelkipásztor (Vili bácsi testvére), szavai zárták:“Lehet hinni valamiben, nagy nemzeti érzésekkel is eltelhetünk, de ha idõben nem cselekedünk, akkor bizony elúsznak a szép álmok, ha nem tudjuk megragadni a történelmi lehetõségeket, akkor a múltba vesz minden, és csak a siránkozás, fájdalom, kesergés marad számunkra. Én úgy érzem, hogy ezen a területen az én bátyám idõben cselekedett, az utolsó pillanatban mentette meg azokat a tárgyakat, emlékeket, melyek az utókor számára történelmet jelentenek, mert a történelem könyvekbõl ezeket már nem olvassák, a hírközlõ médiákból ezekrõl csak hallanak, de nem láthatják, nem tapasztalhatják, nem érzékelhetik, de így megmarad, mint írott, mint alkotott történelemkönyv. S így vezetnek az álmok a magasba, és csillagok lépcsõjén juthatunk el a zsoltárok magasságáig. Úgy érzem ezek a tárgyak úgy sohajtanak fel, hogy: Szeretném, ha szeretnének, s volt, aki azt mondja, hogy ti élni fogtok. Valahogy a magyar népmesékhez hasonlítanám és azok mondanivalójához: Isten valós világot teremtett, és hiszem, hogy ennek része, és maradjon is része ez a múzeum.”




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 888. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.