Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.08.01.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 883. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.08.01. Magazin

Helikopp vagy helikóter

A mai fiatalság nem tudhatja, mit is jelentenek a fenti címben leírt szavak. A magyarázatot az idõben picit visszamenve lehet elkezdeni.
Az idõsebbek fognak emlékezni arra az idõre, amikor sajnálatos módon ide mifelénk is behonosult a kolorádóbogár. Magyarázni sem kell, mekkora károkat tudott ez a kártékony bogár okozni a pityóka ültetvényekben. De a tudomány gondolt nagyot, s szépet, kitalált egy olyan rovarírtó vegyszert, aminek a káros hatásai a mai napig érezhetõek. A rossz hírnevû DDT porról van szó, mely az emberi szervezetre is nagyon káros volt. Be is tiltották hamarosan. De akkor nem volt egyéb, s ezt a port szórták a bogarak ellen, kézzel, vagy repülõgéppel. De mindenütt nem lehetett repülõvel szórni a mérgezõ port, s ahol nem lehetett, ott a kollektív emberei kellett a pityóka ültetvényekre rászórják. Sokan ezek közül meghaltak mérgezésben, vagy rákban, ugyanis nem voltak felszerelkezve munkavédelmi öltözettel, s fel sem fogták a rájuk leselkedõ veszélyt. Nálunk is jó darab helyeken repülõgéppel szórták el a vegyszert a pityókaültetvényre, de ahhoz a terület bár tíz hektár kellett legyen, mert kisebb terület felett a repülõgép nem tudott forgolódni a levegõben. Még ilyen elõvigyázatosság mellet is megtörtént, hogy egy rövidebb térülésnél a gép szárnya elérte az erdõ fáit, és lezuhant az erdõbe. Az idõsebb emberek, még kell emlékezzenek a kisbaconi esetre. Rég volt az már, szerencsére haláleset nem történt, de a repülõgép befejezte véglegesen a tevékenységét. Sok ideig ott az erdõszélén lehetett megbámulni a roncsokat.
A fenti bevezetõ kellett azért, hogy a tisztelt olvasók megértsék a címben szereplõ szavak értelmét. Mi az, hogy helikopp vagy helikóter. Kiderül az is hamarosan.
A nagyvilágban jórészt tudták, mi a helikopter, de a falukban még, fõleg az öregebbje, nem tudta még kimondani sem az ilyen idegen szavakat. Ezért, sokszor minket kérdeztek: ezt fiam, minek híják, s minek való.
Emlékszem, diák voltam a líceumban, s nyáron a vakációban a mezõn dolgozni kellett, nem volt pardon, mert be kellett pótolni a szülõknek a diáktartásba. Nem mindenkinek volt könnyû idõ az sem. Akkor már kollektív volt, s így sokan, falusfelek egymás mellé kerültünk, amikor a kollektív csapata kimérte kinek-kinek a maga kapálni- vagy kaszálnivalóját. Kézi szerszámokkal kellett akkor mindent elvégezni, nem volt még ilyen cserregtetõs kaszálógép, rendforgató gereblye s több efféle.
Mezõn voltunk akkor is. Nagy szénacsinálási szezon volt. Öreg, fiatal, mindenki a mezõn volt, mert a mezei munkát akkor kell végezni, amikor kedvez az idõjárás.
A mezõn dolgozó ember megadja a módját mindennek, ami a mezõn történik. A székely ember megtanulta azt, hogy éhes gyomorral nem lehet mezei, nehéz munkát végezni. Enni kellett egy nap legalább ötször.
Nagy zúgás hallatszik egyszer, mindenki félbehagyja a munkát, mert különös zúgással és morogással haladt el a fejünk felett egy helikopter. Felkiált ekkor a szomszéd földön dolgozó öreg hölgy: ne itt a helikopp. Nézzed, te Imre, mert úgy lehet, ilyent még egyszer az életben nem látsz. Lett jó nagy kacagás és kioktatás, hogy R. néni, ezt helikopternek hívják. Jól van, no, jól kiokosodtatok, pedig most valátok egy-egy kicsi maréknyi babácska, s már jól kinyílt a szemetek. Nem értették meg õk a rohamos fejlõdés szavát.
Egy másik esetben, két ember beszélgetett egy-egy pohár borocska mellett a kocsmában. Talán a fejükbe szállott már az a csepp ital, hát kezdtek nagyoskodni. Versenyeztek, ki mit tud a világ dolgairól. Az egyik azt mondja: komám, te láttál-e helikótert. Hát a mi a súly lehet, te drágalátos egykomám. Jött rá a felelet: az olyan gép, amelyik repül fenn a levegõben, és helikóter a neve. Fogadjunk egy liter borba, hogy ha én meg nem mondom, te ebben az életben nem tudtad volna meg, mi a helikóter.
A szomszéd asztalnál ült egy fiatalabb ember, nem tudta megállni, hogy át ne szóljon az atyafiaknak: ne vegyék rossz néven, annak a gépnek a törvényes neve: HELIKOPTER. Így okosodtak meg a vitázó székely atyafiak.
Egyed Béla, gépészmérnök




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 883. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.