Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.06.20.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 877. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.06.20. Közélet

Meg kell becsülni a múltat, mert csak így lehet jövõt építeni

Az erdõvidéki mûvészeti csoportok mûsorával vette kezdetét pénteken, a háromnapos vásár az idei városnapokon

A.E.Vasárnap, Piramis koncerttel, és tûzijátékkal zárult az idei városnapok rendezvénysorozata, melyet Barót város elsõ írásos említésének 790. évfordulója jegyében szerveztek meg. Az ötnapos városünnepen könyvbemutató, emléktábla- és díszpolgáravató ünnepség, erdõvidéki néptánctalálkozó, civil sziget, jubileumi kórustalálkozó, sport-és fõzõverseny, játékpark, a központban lacikonyhák, és kirakódó vásár, valamint koncertek voltak.

Simon János Szobrot érdemel!

Dimény János, Péter Sándor, Simon Attila leleplezik az erdõvidéki középfokú oktatást megalapozó Simon János emléktábláját.

Szombaton reggel, a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum udvarán, Simon János, a baróti középiskola alapító igazgatójának tiszteletére emléktáblát leplezett le a hálás utókor, így állítva emléket azoknak a pedagógusoknak is, akik komoly munkájának köszönhetõen, Erdõvidék központjában is megvalósulhatott az középfokú oktatás. 

Dimény János iskolaigazgató szólt elõször a hozzátartozókhoz, vendégekhez, az ünneplõ közönséghez: úgy érzem, hogy minden embernek, népnek, így az iskolának is ismernie kell a múltját, gyökereit, hogy megtudja határozni önmagát, identitását. Az iskola fontosságát hatványozottan kihangsúlyozva, Apáczai Csere János üzenetét tolmácsolta, amely az iskolák szükséges voltáról szólt, mely ma is megállja a helyét. Az iskolára olyan nagy szükség van, és akkora a haszon, hogy vaknak, sõt érzéketlennek kell lennie annak, aki ezt fel nem fogja, be nem látja. Itt vont párhuzamot Simon János tettével, aki az ötvenes évek elején kezdeményezte a középfokú oktatás megteremtését, munkájának köszönhetõen, több mint hatvan éve mûködik a középfokú oktatás Erdõvidéken.
Az igazgató úgy fogalmazott a mostani iskoláról, a tehetséges gyerek önmagában nem elég, hogy eredmény legyen, oda kiváló oktatói munka kell, úgy érzi, hogy tovább tudják vinni azt a munkát, elõdeink hagyományait.
A baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum Diáktanácsa nevében Varga Réka-Anetta mondott beszédet, aki szerint minden erdõvidéki ember hálával kell emlékezzen Simon János munkásságára, akinek köszönhetõen, az általános iskola elvégzése után a diákok nem kell elhagyják szülõföldjüket, hanem itt folytathatják tovább tanulmányaikat. Büszke kell lenni arra, hogy van egy jól felszerelt iskola itthon, ami által rengeteg lehetõség nyílik a fejlõdéshez, és ami megadja a hátteret, hogy különbözõ rangos versenyeken, eseményeken vegyenek részt.
Lázár-Kiss Barna polgármester úgy fogalmazott, hogy mindenkinek törekednie kell arra, hogy ápolni tudja a ránk hagyott értékeket. Elmondta, hogy a jelenben is megtesznek mindent, hogy az elkezdett iskolát valahogyan építsék fel, hogy az elkövetkezõ nemzedék új iskolába jáhasson, mert a mai idõben is szükség van Simon Jánosokra, akik iskolákat építenek.
Tatár Zsuzsanna nyugalmazott magyar szakos tanárnõ emlékezett Simon János igazgatóra, memoárjában az iskolaalapító aktív életútját idézte fel, akinek halálos ágyánál egykori tanára és eszmetársa, Domokos Pál Péter azt írta: Legkitûnõbb tanítványom lelki üdvéért térden állva imádkozom.
Simon János heroikus munkájának elismerése az, hogy hatvan év után is itt vagyunk, 713 tanuló tanul, 33 osztályban. Az iskola kiállta és állja az idõ próbáját. Az õ szellemiségét, szigorú munkafegyelmét, igényes oktató-nevelõi hivatástudatát megõrzik és továbbviszik, ez az eméktábla is ezt hirdeti az utódoknak, hogy Simon János az égi tanári karból mindig figyel ránk.
Simon Attila, az alapító igazgató fia, emlékezett meg, és hajtott fejet a katolikus pedagógus elõtt: “1952-53-as tanévben sikerült beindítania a baróti líceum elsõ évfolyamát. Röviddel ezután, hogy lehetõséget teremtsen a vidékiek továbbtanulására, fiú és leány bentlakásokat hozott létre közel 80 férõhellyel. A csaknem hatvan év alatt, több ezer erdõvidéki és más vidékrõl származó diák szerzett érettségi diplomát itt, és ennek érdekében több száz tanár, pedagógus tevékenykedett. Mindezért illesse köszönet Simon János pedagógust, és ebben a munkában mindig mellette álló feleségét, Simon Irén tanítónõt. Síremlékük legyen áldott a baróti katolikus temetõben”.
Péter Sándor, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség háromszéki elnöke, aki tanári pályáját a hatvanas évek elején Baróton kezdte, bár csak két és fél évet töltött itt, mégsem tudott meghatódottság nélkül beszélni Simon Jánosról, az itt eltöltött idõrõl.
Az akkori idõszak annyira meghatározó élmény volt számára, amibõl még ma is táplálkozik, hiszen olyan pedagógusi közösségbe csöppentek, akik rendkívüli szeretettel tanították õket: pontosságot, kitartást és önbizalmat adott nekik.
Péter Sándor Simon János munkáját nagyra értékelte, véleménye szerint ez az ember szobrot érdemel, hiszen minden iskolaalapítónak szobrot szoktak állítani. Urák Gyöngyvér, igazgató helyettes, a mai iskola elért eredményeirõl beszélt, Szabó Tamara és Máthé Melinda énekelt.


20 éves a Rozmaring Kórus
A jubileumi találkozón, szombaton, Krizbai Imre református lelkipásztor mondott áldást a baróti református templomban, aki úgy fogalmazott, hogy a hûségeseket megáldja az Isten. Húsz év munkájával sikerült megtartani azokat az értékeket Baróton, amelyek nyomkövetõi voltak azoknak a nagy elõdöknek, akik elõttünk énekeltek.
Lázár-Kiss Barna polgármester köszönetet mondott a helytállásért, a kórustalálkozót a helyi kulturális élet fontos eseményének nevezte.
Demeter László történész, múzeológus elmondta, örömmel kísérte figyelemmel a kórus ténykedését, még akkor, amikor Deák Vilma, Tatár Zsuzsanna, Benczédi Huba azon dolgozott, hogy a kórust megszervezze. Kívánja, hogy ez az örökség, ami az elmúlt 140 esztendõben itt, Baróton történt, továbbra is határozza meg e település életét. Az ünnepségen a Rozmaring kórus méltatása mellett, bemutatásra került az erre az alkalomra elkészített zászló is. 

Városunk díszpolgárai
Szombat délben ünnepi testületi ülésre került sor a Party Pub konferencia termében, amelynek keretén belül átadták Barót Város díszpolgári címeit, az erre érdemes négy személynek: Kiss Alpár unitárius lelkész, Lõrincz Sándor nyugalmazott pedagógus, Krizbai Imre református lelkipásztor, Dimény János iskolaigazgató. Az ünnepségen felolvasott laudációkból kiderült, a díszpolgári címet kiérdemlõk mindenike a maga területén valami kimagaslót és maradandót cselekedett, ki templomot épített, ki embert nevelt, odaadó munkával, azért a nemzetért dolgozott, amelynek tövérõl fakadt. Ezek a személyek mindennapi tevékenységükkel hozzájárultak Barót város hírnevének öregbítéséhez, ezért kiérdemelték ezt az elismerést - hangzott el.


Egy nemzetnek és városnak csak akkor van jövõje, ha ismerjük és megbecsüljük a múltját. A mai napon kettõs ünnep van, ma vannak a városnapok és a város elsõ írásos említésének 790. évfordulója - fogalmazott Lázár-Kiss Barna polgármester, aki a szikla és a patak összecsapásával példázódva érzékeltette õseink kitartását. Hiszen, ahogyan a patak legyõzi kitartásával a sziklát, úgy õseink sem futamodtak meg a történelem kihívásai elõl.
Éppen ezért az itt élõknek most is ki kell tartani, azért, hogy a jövõ nemzedéknek itthon legyen hazája: “Tesszük a dolgunkat, megyünk elõre, még akkor is, ha vannak, akik állandóan kételkednek. A tenniakarók akarata mindig több és erõsebb, mint az ellendrukkereké. Célunk, céljaink nem lehetnek mások, minthogy Barót városát visszaemeljük az õt megilletõ rangra és helyre. Városunk sikere közös ügyünk, ezért fejlesztése tudatos, és átgondolt, most ünnepelünk, de ezekben a pillanatokban sem feledkezhetünk meg arról, hogy mennyi a tennivalónk.”
Egy közösség életében az erõt jelenti, hogy vannak olyan kiemelkedõ személyiségek, akik évtizedekig szolgálták a város lakóit és legjobb tudásuk szerint járultak hozzá a közösség felemelkedéséhez.
Kiss Alpár unitárius lelkész laudációját Demeter Zoltán, városi tanácsos olvasta fel. Kiss Alpár kereken harminc éve áll a baróti unitárius gyülekezet élén, elsõsorban lelkészként elvégzett közösség- és templomépítõ, illetve kapcsolatápoló munkájáért tünteti ki Barót városa, azonban õ nemcsak egyházi vonalon volt részese városunk közösségi életének.
Meghatározó szereplõje volt a 89-es változásokat követõ történéseknek, illetve városunk politikai és közmûvelõdési életének is.
Az ünnepelt pár gondolatot osztott meg a jelenlevõkkel: életében soha nem várt elismerést, és nem is nagyon kapott, tehát ez a legnagyobb elismerése. Isten áldását kérte azokért, akik ezért a városért tettek, tesznek és tenni fognak.
Lõrincz Sándor nyugalmazott biológia tanár laudációját dr. Ágoston István ismertette a jelenlévõkkel: Lõrincz Sándor neve már önmagában is laudáció, hiszen az erdõvidékiek ismerik a tanár urat a tevékenységein, írásain keresztül.
Népszerûbb, kedveltebb tanár, mint Õ, kevés van Erdõvidéken, senki nem ismeri úgy a környék hegyeit, völgyeit, patakait és borvízforrásait, növény- és állatvilágát, mondáit és legendáit, mint Lõrincz Sándor. Hivatásként éli meg szakmáját, aki nemcsak az iskolában nevel, hanem mindig, mindenhol és minden körülmények között. Õ az az ember, akinek a szavaira, gesztusaira nem lehet nem emlékezni.
A nyugalmazott pedagógus röviden, háromszor köszönte meg a díszpolgári címet, azoknak is, akik megszavazták, és azoknak is, akiknek nem a személyével volt bajuk, hanem az eljárással, valamint köszönetet mondott ezért Erdõvidéknek és Barótnak.
Krizbai Imre református lelkész laudációját Boér Imre nyugalmazott pedagógus és Bereczki László nyugalmazott lelkipásztor olvasta fel.
Krizbai Imre Nagyenyedrõl indult, és otthonra talált Baróton, itt álmondta meg, megszervezte és megvalósította életének nagy mûvét, a református templom felépítését, mely párját ritkítja Erdély-szerte. Õ a szakmáján túlmenõen, a tettek és alkotások embere, ezt bizonyítja a templom, környezetével és berendezésével egyetemben.
Krizbai Imre, Barót város díszpolgára fejet hajtva azok elõtt, akik úgy gondolták, hogy személye érdemes erre a címre, kihangsúlyozta, õ nem politizált soha, õ mindig a népe mellé állt, õ ma is ott áll a kereszten, az politizál, akit ezért fizetnek, tõle inkább elvették volna.
Õ szavaiban, tetteiben követte mindig Márton Áront, és hitvallása marad az igazság védelméért, a nemzet szeretetéért és szolgálatáért, kiérdemelt üldöztetés és börtön nem szégyen, hanem dicsõség. Vallja, hogy egyetlen erõ, mely képes mindent jóra fordítani: a hit, remény és szeretet. A díszpolgári címet megosztja mindazon személyekkel, akik munkájában, küzdelmében, egyházépítõ tevékenységében segítették és melléje álltak.
Dimény János igazgató és testnevelõ tanár laudációját Tatár Zsuzsanna nyugalmazott magyar szakos tanár ismertette, aki a kitüntetettet rendkívül sokoldalú, gazdag életmûvet maga mögött tudó, mindig új kihívásokkal szembenézõ és vállaló pedagógusként, igazgatóként jellemezte. Külön az õ érdeme, hogy olyan jeles személyek méltatták figyelemre, ezt a “világvégi iskolát”, mint Toró T. Tibor atomfizikus, vagy Sólyom László, Magyarország volt köztársasági elnöke.
Dimény János kihangsúlyozta az összefogást, és az együtt való munkára hívta fel a figyelmet, erre v. Nagybaczoni Nagy Vilmos hitvallása a legjobb példa: aki nem volt sem jobb, sem baloldali, hanem keresztény és magyar. Félre kell tenni valós és vélt sérelmeinket, mert hanem elvesztünk!

A legnagyobb tömeg a vasárnap esti utolsó koncertre látogatott ki, ami nem volt meglepõ, hiszen a színpadon nem más, mint a magyarországi, sokak számára a fiatal éveket felidézõ Piramis zenélt.




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 877. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.