Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.05.23.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 873. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.05.23. Közélet

Bármely történelmi régió autonóm térséggé válhat

Bocz Zoltán az EMNT helyi elnöke, Benedek Erika, az EMNP megyei elnöke, Toró T. Tibor az EMNP országos elnöke nyitott arra, hogy az itt élõk javaslatait is beépítsék a tervezetükbe

A.E.Az egyetlen járható út az autonómia felé vezet, amelyben Bukarest csak egy mellékállomás, igazából vissza kell jönni, hogy itthon építsük a szülõföldet, ám ehhez a feltételeket mi magunk, és egy hatékony erõs nemzetben gondolkodó Budapest tudja megteremteni – hangzott el a zárógondolat múlt vasárnap este Baróton, a Néppárt által tartott Autonómia-koncepció bemutatóján. A református altemplomban polgárok, pártszimpatizánsok, egyházi vezetõk, az MPP helyi politikusai, Bardoc-Miklósvárszék képviselõi elõtt vázolta fel Toró T. Tibor, EMNP elnök, az általuk közvitára bocsájtott regionális autonómia tervezetet. A törvénycsomagból kitûnt, az Erdélyi Magyar Néppárt a kerettörvényben olyan feltételeket fogalmaz meg, amely során Romániában bármely történelmi régió sajátságos, akár autonóm térséggé is válhat (saját döntéshozó testülettel, régión belüli közigazgatási- és intézményrendszerrel, helyi adózási és gazdaság politikával, sajátos jogállással). Elhangzott az is, hogy a mostani kerettörvény egyáltalán nem ellentéte a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által, 2003-ban megalkotott autonómia statútumnak, csupán arról van szó, hogy a mostani tervezet egy picit más szemléletben közelíti meg ezt a témát, szövetségeseket keresvén, így az elképzelés nemcsak Székelyföldnek jelent alternatívát, hanem például a Partiumnak, Észak-Bukovinának, Dobrudzsának, Bánságnak is. Kiderült továbbá, hogy a Néppárt jelenleg csak az SZNT által megalkotott statútumot ismeri, az egy éve, csak ígérgetõ RMDSZ tervezetérõl, hozzájuk csupán a sajtóból kiszivárogtatott információk jutottak el, ami azonban minden, csak nem autonómia statútum.
A témához hozzászólók a tervezetbõl hiányolták az önálló székely bank fogalmát, javasolták, hogy a statútumba legyen belefoglalva a nemzeti minimum (család, egyház, szülõföld), mi az, amit nem engedünk? Az adminisztráció helyreállítását is kérték, mivel a magyarság ki van szorítva innen, vagy hogy a népszavazásnál ne szavazzon olyan, akinek családja nem töltött a térségben minimum hatvan évet. Volt olyan is, aki ezt a csomagot betenné az SZNT és az RMDSZ autonómia tervezete közé, mivel szerinte innen is, onnan is ki vannak ragadva pontok, illetve nem értett egyet az adók, csupán 60%-os helyben maradásával sem. Akadt olyan hozzászóló, aki úgy látja, az autonómia mindaddig csak utópia, álom marad, ameddig az itteni emberek nem vállalják fel magyarságukat, identitásukat.

Krizbai Imre református lelkipásztor: az egyháznak is ki kell állnia a jogért, az igazságért.

A 4x24 órában vagyunk, sürget az idõ!

A vitaest legelején felszólalók mindenike kiemelte: az idõ sürget, most még van lehetõség lépni az autonómia kivívása felé! Bocz Zoltán, az EMNT baróti elnöke úgy fogalmazott, hogy akik ezen az autonómia karavánon részt vesznek, tulajdonképpen egy székely kaláka részesei, ahol együtt ássák meg az alapokat, így próbálván lefektetni közösségünk alapszabályzatát, alkotmányát.
Krizbai Imre lelkész, a házigazda szerepében üdvözölte az “autonómista párt”, az EMNP törekvéseit, többször is hangsúlyozva, azért vállalta a szót a jogért, az igazságért, mert úgy érzi, elnyomásban él az erdélyi magyar, így nincs más út, mint egymásért kiállni és megbüntetni az árulókat, azokat, akik az autonómia ügyét el akarják tussolni, árulni, az RMDSZ kaméleonpolitikusait pedig egyszer, s mindenkorra ki kell zárni a politikai életbõl!
Benedek Erika, az EMNP megyei elnöke és országos alelnöke úgy véli, jelenleg ott állunk, hogy ha az ember meghallja a közbeszédben, hogy autonómia, csak legyint egyet, hiszen azt hiszi, megint kampány van, hiszen a sok-sok év alatt az autonómia, a szabadság fogalma elrodálódott, ez pedig egy borzasztó dolog, mert közösségünk hitét veszti valamiben, ami nagyon fontos, a szabadságban, és a szabadság megélésében: “Azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy reálisan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és megteremtsük magunknak azt a szabadságot, amirõl én azt gondolom, hogy minden székelynek joga van.”
Benedek, a kerettörvénnyel kapcsolatosan megjegyezte, Székelyföld autonómiája mellett fontos, hogy az országban ez bárkinek lehetõvé váljék, akár a partiumiaknak, akár a bánságiaknak, moldvaiaknak. Rendkívül fontos, hogy mindenki megértse, az önrendelkezés nem a székelységnek egy hóbortja, hogy õk autonómiában akarnak élni, hanem az autonómia egy olyan eszköz, mely bármely történelmi régióban, a szülõföldjén képes megtartani az ott élõ lakosságot, azáltal, hogy gazdaságilag felemeli, és lehetõvé teszi a fejlõdést.


Autonómia: “Az út és a megoldás”
A felvezetõ hozzászólásokat, eszmefuttatásokat követõen, Toró T. Tibor, az EMNP országos elnöke bemutatta a közvita lényegét, éspedig az általuk kidolgozott autonómia tervezetet. A bemutatóban röviden felvázolta az elmúlt 25 év autonómista törekvéseit, több fontos állomást, történést is felsorolva, amelyek nélkül valószínûleg még itt sem tartanánk, ahol most tartunk. Ha az autonómia kérdéskörrel foglalkozunk, akkor nem mehetünk el a 2003-2004-es dátumok mellett, éspedig azért, mert a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), akkor dolgozta ki a székely autonómia statútumának a tervezetét, ugyanis már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy ez az a megoldás az erdélyi magyar kisebbség számára, amelynek útján járni kell.


Mi az autonómia?
Toró már az elején igyekezett meghatározni az önrendelkezés fogalmát, ami egy magasabb, szervezettebb formája a közösségi jognak, a legközérthetõbben úgy határozhatjuk meg a fogalmat, hogy a lehetõség, hogy a magunk dolgában döntsünk, mert elég volt a központosított hatalomból! El kell jönnie annak az idõnek, amikor a közösség saját kezébe veszi sorsának intézését. Románia esetében központosított hatalommal, intézményrendszerrel állunk szemben, ahol igazából olyan személyek ülnek a székekben, akik nem a közösség soraiból vétetnek, hanem politikailag nevezik ki õket oda, és nem is szívügyük az egész. 

Lehozni a hatásköröket a közösség szintjére
A Néppárt azt szeretné elérni, hogy minden olyan hatáskört (intézményt), amely messze van tõlünk, (lent Bukarestben) területileg, érzelmileg, érdekileg, hozzák le a közösség szintjére, és itthon gyakoroljuk: “A közösség létrehozza a maga döntéshozói testületét, akár úgy is mondhatjuk, hogy létrehozzuk a székely parlamentet, természetes választás utján, amit a régió polgárai választanának meg, õk lesznek a döntéshozók, és lesz egy végrehajtó testülete is.” - vázolta Toró.
Az elképzelés szerint, az államnál maradna: honvédelem, nemzetbiztonság, a vámrendszer, külügy, monetáris politika.
A régiók hatáskörébe pedig: területfejlesztés, bányajog, bányakitermelés, altalajkincsek, mûvelõdés, oktatás, mûemlékvédelem, szociálpolitika, lakáspolitika, turizmus, katasztrófavédelem. Minden hatáskörnek ki kell dolgoznia a maga politikáját, saját intézményrendszerét.


Nem kell a Caracal-i autonómia!
Az EMNT országos elnöke szerint, Székelyföld képes fenntartani saját miniparlamentjét, intézményrendszerét is. “Az autonómiának ez a lényege, hogy mi a saját szakpolitikánk szerint tesszük-vesszük az ügyeinket, ez a területi autonómia lényege, legalább, ha valamit elrontunk, akkor mi rontjuk el, és nem Bukarest lesz a hibás.” - fogalmazott. Fontos meghatározni, hogy milyen viszonya van a regionális parlamentnek az ország parlamentjével, az ország törvényhozó testületével, mivel a kettõt nem lehet szétválasztani. Vannak olyan tövények, amelyeket ratifikálni kell a parlamentnek is.
A törvénytervezet a regionalizmus tervezetére épül, egy olyan közigazgatást kell tételezni, hogy ahány régió, annyi közigazgatási rendszert kell felépíteni. Bukarest ragaszkodik a homogenizáló egységes nemzet elvéhez, és a központosított hatalmat nem engedi, az egy és sérthetetlen, és ami van Caracal-ban, az legyen Székelyföldön is.


Gazdasági alapok, finanszírozás
A államelnök és a román politikai elit jó része, eddig egyebet sem szajkózott, minthogy Székelyföld éhen fog halni ha autonómiát kap, hiszen eddig a román állam pénzelte Székelyföldet. Ezzel szemben a mi elöljáróink azt mondják, hogy ez nem igaz, ami valóban így is van, erõsítette meg Toró T. Tibor. Meglátása szerint az a probléma ezzel, hogy mindenki másképpen számol.
Mivel a román adózási rendszer átláthatatlan, ezért a tervezetben a finanszírozási rendszer még nincs teljesen kidolgozva, annak ellenére, hogy az egész autonómiának ez lenne az egyik legfontosabb támpillére: “Nagy a káosz tehát, de egyszerûen le lehetne ezt rendezni úgy, hogy átvállaljuk az adóbeszedést, és ennek a meghatározását, és befizetjük azt a százalékot, amit kialkuszunk, a többivel pedig gazdálkodunk. Akik a kormányon vannak, azoknak egy kicsit több eszközük lenne a rendteremtésre, de valószínûleg õket ez nem érdekli, mert akkor lehet blöffölni, és azt mondani, hogy mi hozzuk a pénzeket Bukarestbõl, és ide tesszük, oda tesszük. ” – tette hozzá. A tervezetben az áll, hogy a helyi befizetett adók 60%-a helyben maradna, ez nem menne be Bukarestbe, 20%-a menne az államkasszába, 20% pedig a szolidaritási alapba kerülne.

Az EMNP szerint Székelyföld nemcsak három régióból (Maros, Hargita, Kovászna) áll, ez a koncepció csupán kb. 70%-os pontosságú, hiszen Székelyföldnek olyan részei is vannak, ami Brassó vagy Bákó megyéhez tartozik.


Milyen eszközök vannak az érvényesítésre?
Mivel nincsenek pártként bent a parlamentben, ezért ezt a csomagot a Néppárt nem tudja a román parlament elé terjeszteni, a viták és a kalákák során meg fog születni egy olyan dokumentum, amelyet a parlament figyelme felé kell irányítani: “Remélem, ahogyan 2004-ben, mikor az SZNT talált olyan politikusokat, akik ezt felvállalták nevükkel és szaktudásukkal, úgy idén õsszel is találunk olyan képviselõt, aki hajlandó lesz bemutatni az autonómia struktúránkat. Nem vagyok idealista, de ha nem vállalja senki, akkor a B terv az állampolgári kezdeményezés, ez egy picit nehezebb, mert kell hozzá százezer aláírás, és tíz megyébõl kell legyen, ezen dolgozni kell.
A nemzetközi képviselet ma is ugyanolyan fontos mint az elõzõ kettõ, Európában olyan képviselõink legyenek, akik ügyünket képviselni tudják, ilyen Tõkés László, aki erdélyi emberként lesz jelen a parlamentben. De fontos, hogy a magyar nemzetpolitikának is legyen ez prioritása, az autonómista törekvés.” – mondta Toró. Emellett a Néppárt kidolgozott egy alkotmánymódosító csomagot, amit az alkotmányozó fórumon dr. Bakk Miklós, kolozsvári egyetemi professzor képvisel. Ennek a csomagnak az a célja, hogy elérje az alkotmányos garanciát ennek az egész statútumnak. Hogy ha a román parlament ezt elfogadja, akkor sajátos régiók jöhetnek létre, amibõl számunkra kettõ nagyon fontos, az egyik a Partium, a másik Székelyföld.

Toró T. Tibor: Mindenkivel leülünk tárgyalni, aki felvállalja az önrendelkezést.


Enyhíteni kell az etnikai feszültséget, megvan a politikai akarat?
Európában is számos kormányzat van, amely nem akarja azt, hogy regionális önkormányzatok jöjjenek létre, Románia is azok között van, akik egységes, homogén nemzetállamban gondolkodnak. 1995-bõl származik az egyik ajánlás, (Horn Gyula és Iliescu is aláírta), melybe benne van az, hogy sajátos régióknak lehet sajátos jogállása, ezt a románok mind a mai napig nem ismerik el. Az európai parlamentben többször is téma volt a területi autonómia kérdése, ami modellként szolgálhat, a tagországokban fennálló etnikai konfliktusokra, feszültségekre (pl. nálunk Székelyföld akar autonómiát, Bukarest nem).


Képviselõink pálfordulásai?
Ezzel kapcsolatosan elhangzott, a sajátos régiók létrejöttével kapcsolatosan idén május 5-én volt egy szavazás az európai tanácsban, (az un. Kalmár jelentésen alapuló ajánlás - szerk. megj.) beszédes, hogy az erdélyi magyaroknak az RMDSZ-es képviselõi az Európa tanácsban akkor nem vettek részt ezen a szavazáson, máshol akadt dolguk. Toró T. Tibort ez egy kicsit arra emlékeztette, amikor a román szenátusban dönteni kellett Székelyföld statútumáról, s akkor a három markáns politikusa az RMDSZ-nek (Markó, Frunda, Verestóy), kiment, mert máshol volt dolga...


Utópia vagy reális helyzet?
A tervezet bemutatása után, sor került a kérdésekre is, amelyet a jelenlévõk fogalmaztak meg a Néppárt irányába, elmondva meglátásukat a törvénycsomaggal kapcsolatosan. Kozma Tibor, bölöni unitárius pap, a lassú beolvasztás, az elnemzettelenítés, az idegen bevándorlás és Székelyföld kiárusítására hívta fel a figyelmet, úgy gondolja, ezt csak a nemzeti minimum felállításával lehet megakadályozni, ezért ennek a pontnak mindenképp szerepelnie kellene a statútumban.


Szabó Erzsébet bibarcfalvi lakos, aki Magyarországról telepedett haza, felháborítónak, és elkeserítõnek találja azt, hogy ma Erdõvidéken meny-nyire nem használják a közéletben a magyar nyelvet. Mindaddig, amíg nem változik meg az itt élõk hozzáállása, addig csupán utópia az egész autonómia dolog, hiszen a realitás ennek szöges ellentéte.


Nagy István, az MPP helyi elnöke leszögezte, jelen pillanatban egy olyan kormányt támogat az RMDSZ, amely évek hosszú sora óta, amely hallani sem akar ezekrõl a kérdésekrõl, ennyit az érdekképviseletrõl. Arra is figyelmeztetett, hogy Erdõvidék Kovászna megye legszegényebb vidéke, hiszen a nyugdíjak és a fizetések terén is, az országos átlag alatt van a térség, miközben érdekképviseletünk 24 éve kormányon van. Meggyõzõdése, hogy a hétköznapi embert nem az érdekli, hogy melyik magyar pártnak jobb, tökéletesebb az autonómia koncepciója. Az erdélyi magyart az érdekli, hogy ha lehetõség van rá, mit tud a politikum a tarsolyából kihúzni, kisebbségi kérdésben.




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 873. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.