Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2013.08.30.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 836. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2013.08.30. Magazin

folytatás múlt heti lapszámunkból
K O R F U
Azt hittem, nincs a világnak még egy olyan tája, amelyhez annyi legenda, monda fûzõdnék, mint a mi székely tájainkhoz. - Eddig éltem ebben a hamis képzelgésben. Miután meglátogattam Görögországnak néhány szigetét, rájöttem, hogy a jó görögök még több képzelõ erõvel, mesélõ kedvvel megáldott emberek voltak. Ott aztán minden helyhez mese kapcsolódik. A mieink és a görög mesék között azonban van egy nagy különbség. Székely õseink, amikor valaminek a keletkezését pl. hegy, természeti jelenség, rendkívüli ember, fel akarták nagyítani, tündéreket, boszorkányokat gyártottak - addig mentek vissza. A görögök, hogy igazán természetfölötti legyen valami, a maguk alkotta isteneket vették elõ. Számos hellyel, nevezetességgel kapcsolatban megfigyelhettem ezt. Korfu szigete is jó példa erre. Két vízi szimbólummal van kapcsolatban: Egyik Poszeidon görög isten, a tengerek királya, másik egy jelentõs folyó a szárazföldön, neve: Aszoposz.
"A görög mitosz szerint Poszeidon beleszeretett egy gyönyörû nimfába, aki Aszoposz és Metope folyami nimfa lánya volt. Elrabolta õt. (a nimfa itt másodrendû istennõ) Poszeidon megvásárolta Kerkürának az eddig még névvel nem rendelkezõ szigetet és a házastársi boldogság érdekében felajánlotta, hogy róla nevezzék el, Kerküra legyen a neve." Íme milyen kedves mese Korfu szigetével és elnevezésével kapcsolatosan. Történelme során számos csatát és háborút átélt a sziget. Ez magyarázza, hogy Korfu városát Hatalmas kõfal veszi körbe. Egyetlen ilyen helység egész Görögországban.
Korfut az elmúlt századokban sûrûn látogatták, nagyon szerették az európai uralkodók és általában a felsõ körökhöz tartozó emberek. Ma már mindenki elõtt nyitott a látogatás lehetõsége. De ma is vannak olyanok, akik nemcsak meglátogatják, s aztán az emlékekkel gyorsan hazatérnek saját otthonaikba, hanem lakásokat tartanak fenn a szigeten, több idõt eltöltenek ezen az istenáldotta gyönyörû tájon. Pl. David Cameron brit miniszterelnök, Károly, a welszi herceg, több orosz oligarcha és a Rothshild család egyes tagjai.
Mi magyarok, azzal a nem titkolt céllal léptünk ki a szigetre, hogy láthassuk azt a házat, melyben egykor Erzsébet (Sissi) magyar királynõ tartózkodott hosszabb idõn át. Erzsébetet az utókor "jó királynénk" címmel illette. Fogadjuk ezt így el! Emlékszem gyermekkoromból, hogy az etédi ( szülõfalum melletti nagyobb helység) kultúrotthon homlokzatára ez volt felírva: "Erzsébet ház, jó királynénk emlékére." Erzsébet 1891-tõl egészen 1898-ban bekövetkezett haláláig tavaszi és õszi idõben tartózkodott Korfun. Elõször vendégeskedett a Vrailasz család villájában, majd megvásárolta azt, és saját tervei szerint, irányításával átalakíttatta. Nagyon szerette ezt a szigetet. Jót tett egészségének is a környezet. Ha a kötelesség haza is szólította Bécsbe, vagy Gödöllõre, gyorsan visszatért ide. A palota boldog gyermekkorára emlékeztette. Korfu lakossága is kedvelte a császárnét. Tisztelettel és szeretettel vették körül.
Ma a látogató elõször egy gyönyörû parkba ér. Megragadó a kert egzotikus szépsége. Igaz, hogy ezt a parkot már nem Sissi telepítette, hanem a következõ tulajdonos, II. Vilmos német császár.
Ha már a parkot említettem, elidõznék az ott található sok szobor közül kettõnél. Mindkettõ Akhilleuszt, a mondai hõst ábrázolja. Az elsõ kb. öt méter magas bronzszobor teljes harci öltözékben mutatja be a hõst. Így látva, már el tudjuk képzelni õsi kegyetlenségét, aki a párviadalban legyõzött ellenfelét, Hektort, harci szekere után köti, és ott huzatja végig saját népe és csapata elõtt.
Bereczki László
nyug. lelkipásztor
folytatjuk



<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 836. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.