Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2013.08.16.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 834. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2013.08.16. Magazin

folytatás múlt heti lapszámunkból
Az Akropolisz egy meredek tetején, 150 méterrel a tengerszint fölött egy lapos sziklakõ tetején épült épületegyüttes. Központi épülete a Partheon. Építését már Kr. e. az V. században elkezdték. A görög államok a perzsák fölött aratott gyõzelem után az istenek felé fogadalmi ajándéknak szánták. A Partheon hosszú történelme alatt volt idõ, amikor szépségének és értékének valóban megfelelõ szerepet töltött be. De volt olyan alkalom is, amikor a harcokban szemben álló felek lõporraktárnak használták. A törökök ellen harcoló velenceiek egyik gránátja eltalálta és a drága oldalsó oszlopoknak nagy része kidõlt. Aztán az is megtörtént, hogy a homlokfalakon jó állapotban maradt szobrokat a megszálló törökök eladták. Ma ezek a felbecsülhetetlen értékek a Londoni Britis Múzeum kincseit gazdagítják. A Partheon hossza 70, szélessége 31 m. 160 méter hosszú kerületén mûvészi szalag díszítés futott körbe a városi élet különbözõ jeleneteinek ábrázolásával. A mintegy 360 emberalakot ábrázoló képszalagon kettõ sincs közülük, amely egyformán lépne, kezeit ugyanúgy mozdítaná. Az épület fõ homlokzatára isten ábrázolásokat faragtak, valamint Athén mitikus törtnetének legfontosabb pillanatait örökítette meg az építetõ Pheidiász, vagy az õ keze alatt dolgozó névtelen mûvészek. Méltóságteljes nyugalommal ülnek Apollon, Poszeidon. Tulajdonképpen semmi külsõ jel nem mutat isteni természetükre. Az ábrázolások jól szemléltetik, hogy a görög mûvészek egyszerû alakban, szinte földi emberként ábrázolták isteneiket. Csupán arcvonásaik komolysága utal arra, hogy méltósággal fogadják az elébük járuló földi halandók tisztelgését. Még ezeken kívül is számos díszítése volt az épületnek, melyek sajnos mára már teljesen eltûntek. Velük bõvebben itt nem is foglalkozom.
Ottjártunkkor nagyarányú restaurációs munka folyt. Amikor a modern szerszámokat és az elektromos árammal mûködõ emelõket szemléltem, arra gondoltam, hogy egykor mennyivel primitívebb adottságokkal alkották meg ezt a csodálatos mûvet. Jó lenne úgy õt év múlva újra látni, amikor a restaurációs munkálatok már jól elõre haladtak. Bízom benne, hogyha én nem is, de az utókor sokkal többet fog látni, milyennek álmodták meg és építették fel az ókor mûvészei, építészei a Partheont.
Az akropolisz másik fõ nevezetessége az Erektheion. Ez az épület már szentélynek, templomnak épült. Belsejében egykor Pallasz Athéné istennõ fából faragott szobrát õrizték. Az épület legmegkapóbb része az a nyugati oszlopsor, ahol a tulajdonképpeni oszlopokat ruhás nõalakok helyettesítik. Kariatidáknak nevezik õket. Nem mind eredetiek, mert egy részüket Londonba szállították. Ma ezek helyén az eredetiek betonból öntött másolatát szemlélhetjük. Valószínû itt volt Erektheusz legendás király sírja, akirõl az épület is a nevét kapta. Ezt az épületet is dúsan faragott márvány dombormûvek borítják. A sok látnivaló között még megragadott az Akropolisz oldalába épített Dionüszosz színház. Az elsõ elõadást itt Kr. e. 534 ben tartották. Így aztán a mûvelt világ ezt a dátumot tekinti a színjátszás kezdetének. A Dionüszosz színházban mintegy 15, 16.000 nézõ láthatta az elõadásokat. Elmondta Péter István, hogy egykor csodálatra méltó volt ennek az építménynek az akusztikája. Próbát tettek ennek leellenõrzésére. A mai próba is kiváló eredményt hozott. Így aztán azt tartják, hogy még a halkabb hangok is eljutottak mind a 16 ezer emberhez. Még egy másik színházat is megtekintettünk, mely szintén az Akropolisz egyik alsó teraszán épült. Ez a Herodes Atticus Odeonja. Ennek a Heródesnek semmi köze nincs a Bibliából ismert gyermekgyilkos Herodeshez. Herodes Atticus dúsgazdag római állampolgár volt, Athén híres mecénása. Az építményt Kr.u. 160-ban elhunyt felesége emlékére építette. Odeion a maga korában a legfényûzõbb színháznak számított. A téli használhatóságra is gondoltak, ezért cédrusfából készített fedéllel látták el. Mára a nézõteret szépen rendbe hozták, nevezetes mûvészi események alkalmaira használják is.

Bereczki László
nyug. lelkipásztor folytatjuk



<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 834. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.