Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2013.08.16.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 834. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2013.08.16. Művelődés

A hun-magyar-székely eredetrõl

A.E.Lovaglással és íjászbemutatóval egybekötött, a hun-magyar-székely közös történelmet és hagyományt is bizonyítandó elõadássorozatra került sor kedden Erdõvidék Múzeumában. Az est folyamán a múzeumkertben a Hunok titkos története - címû filmet is megnézhették az érdeklõdõk. A történelmi délutánon kiderült, a nyugati szakirodalom és a szakemberek jó része ma is helytelenül ítéli és kezeli a hunokat, tulajdonképpen tudomást sem véve kultúrájukról, hagyományaikról. A megítélésükben pedig inkább támaszkodnak a tévhitekre, hiedelmekre, mintsem a konkrét bizonyítékokra, vagy a keleti, mongol, kínai krónikákra. Valószínûleg okkal történik mindez, hiszen ha elfogadnánk a keleti, illetve az újabb régészeti kutatások eredményeit, akkor nagyon is megkérdõjelezõdne az egész nagy gót kultúra elmélet Európában, - ami alapján át kellene írni a történelmet. Kiderült az is, hogy nekünk, székelyeknek sokkal több közünk van a hunokhoz, mint azt sokan hinnénk, a hunokkal való rokonság köszön viszsza hitvilágunkban, néprajzunkban, a népi gyógyászatunkban, a mindennapjainkban.
“A hunok nem székelyek?” - ezt a kérdést még senki sem cáfolta meg - fogalmazott tömören dr. Obrusánszky Borbála (történész-keletkutató, Budapest) elõadásának végén, aki a A hun magyar rokonság a mai kutatások tükrében címmel tartott bemutatót. A történész elmondta, sokan mondják mind a mai napig, hogy a székelyek õrizték meg legjobban a hun hagyományt, ezt az ebben a térségben kutató munkát végzõ mongol szakemberek is állítják. Az elõadásból több kérdésre is választ kaphattunk, többek között, hogy kik éltek itt a hunok bejövetele elõtt, mi történt Attila halála után, hol voltak Pannóniában a hunok szálláshelyei, legyõzték-e a gótok a hunokat, milyen volt az egységes hun kultúra, birodalom? Rengeteg olyan kérdést igyekezett tisztázni dr. Obrusánszky, amelyrõl eddig nagyon sokan csak a 19-20 századi, az - íróasztal mellõl írt irodalomból -ismerhettek tévesen csak meg. A hunok bejövetele a Kárpát-medencébe történelmi adatok fényében, 378 utánra tehetõ, ekkorra datálják a magyar krónikák. A hunok birodalmának egyik központja Szikambria, ami a mai Magyarország területén található Budapesthez közeli hely, Attila itt is halt meg, a másik szálláshely a híres “Fapalota” a mai Szeged környékén található. Attila halála után a birodalom a hatalomért folyó harc következtében szétesett, ám bizonyítható tény, hogy a hunok a hun belháborút követõen is Pannónia, illetve Erdély területén maradtak. Ezt követõen a Kárpát-medencében nem volt népvándorlás, nem érkezett idegen hatalom, nem volt jelentõs ütközet sem, így valószínûsíthetõ, hogy itt fenn tudott maradni a hun-szkíta kultúra - mondta dr. Obrusánszky.
A székelyek eredetérõl - Csíki Székely Krónika
Bodroghy Csutak Attila, az anyaországi Miskolci Egyetem történésze az állítólag 1533-ban keletkezett, Csíki Székely Krónika eredetérõl tartott elõadást. Több pro és kontra véleményt felsorakoztatva és egymásnak állítva, arra a következtetésre jutott, hogy a Sándor család birtokában lévõ, 1796-ben elõkerülõ Krónikáról nem lehet bebizonyítani, hogy hamisítvány lenne, túl sok történelmi adat igazolja annak hitelességét és a krónikában megjelent adatok valódiságát, amely a hun-székely eredetet támasztja alá.
Régi Magyar Gyógyászat
A marosvásárhelyi Bernád Ilona hivatásos bábasszony, néprajzkutató, természetgyógyász, azokról a népi gyógyászati módokról és hiedelemvilágról beszélt, amelyben tetten érhetõ a hun-székely eredet. Több mint 30 népi gyógymódban lelhetõ fel az õsi kapcsolat, a természetgyógyász a legfontosabb kapocsnak a születést nevezte meg. Egyben halálos bûnnek nevezve azt, ha beleszólnak egy gyerek születésébe, a mai társadalmunk pedig csak ily módon gyógyítható meg, ha engedjük, hogy az anya és magzat átélje a születés katarzisát, a társadalmunknak pedig a gyógyuláshoz hitre, tudásra és õserõre van szüksége.




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 834. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.