Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2011.12.09.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 747. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2011.12.09. Közélet

A vidékünkre tervezett vízierõmûvek helyzetérõl sokat halottunk már, sokkoló képek járták be ezzel kapcsolatban már az országos médiát. A  baróti Weithaler Walter halgazdálkodási szakmérnök levélben fordult az egyik legnevesebb szakemberhez, a mindenki által jól ismert Kászoni Zoltán ichtiológus-halbiológushoz, amelyben egy szakmai értékelést kért a megvalosítandó beruházásról, és annak környezeti hatásáról. Az alábbiakban a szakember levelét tesszük közzé:
A Dél-Hargita jelesen az építendõ erõmû tájának rövid jellemzése
A Dél-Hargita hegylánca a harmadkor végén, a negyedkor elején alakult ki a mai formájában: a Tolvajos tetõ és a Hatod közti részen húzódik déli irányba az Északi- és Közép- Hargita folytatásaként. A Dél-Hargitát uralja a Kakukk-hegy (1558 m) a Mitács (1280) és a Nagy Piliske (1374 m). A hegyvonulat a középmagas hegyek közé tartozik és jellemzõje volt a valamikor mûködõ, nagyszámú vulkánkitörés. Ezeknek mai nyomai a borvíz, kénes mofetták, stb. a Dél-Hargita az egész hegyvonulatnak kb. a 20%-át teszi ki, és ez Kovászna megyére esik, a vidék történelmi elnevezése: Erdõvidék, éghajlatát a táj földrajzi elhelyezése, helyzete határozza meg, a napsütötte napok száma csekély, alig 70-80 nap. Az évi középhõmérséklet a csúcsokon plusz 2 fok C, Erdõvidéken plusz 19 fok C, a fordított hõhatás (hõinverzió) következtében gyakoriak, olykor 1-2 hétig is a mínusz 30-38 C fokos fagyos napok. Mindez rányomja a bélyegét a szolid és esõs- csapadékra, amely hiányos, és olykor idõszakosan hiányzik. A csapadék és az egyéb természeti tényezõk pozitívan nyomja rá bélyegét e hegyvidék páratlanul gazdag és egészséges flórájára és faunájára: a tû- és lomblevelûek a kis- és nagyvad, a vizek mind egészségesek, elsõrendûek országos és európai viszonylatban is. Az állatvilága - fõleg a nagyvad, híres, páratlan: az itt elejtett barna medve, farkas, hiúz, sörtésvad trófeák sok aranydíjas, diplomás, elsõ helyet kaptak a hazai és nemzetközi és világkiállításon, egy mûvi építkezéssel kár lenne elvándorlásra késztetni e páratlanul híres nagyvad állományt. Ugyancsak nemzetközileg is híres és jelentõs e vidék helyvizeinek sebes pisztráng, valamint pér-állománya, de jelentõs a többi halfajok száma is. A tervezett hidró-építkezés tönkretenné az elmondottakat. A Kormos felsõ folyására jellemzõ a gazdag vízhálózat, amely hegyvidéki típusú, tiszta, szennyezésmentes, oxigéndús. Itt a Kormos a leghosszabb folyóvíz (ennek 15 km-es szakaszát tervezik csõbe, föld alá terelni), mellékágai a Köves, Aranyos, Kovácsok, Gerend, Koság, Egres, Vargyas, Rika: az egész vízrendszer tiszta élõvízzel táplálja az Oltot, amelybe ömlik. Hidrobiológiai és ichtiológiai, valamint a biocönózis szempontjából a Kormos és vízhálózata - annak halgazdasági bionitása - Közép-Európa legmagasabb értékelt (Huet -Leger skálán) a 10-es skálára teszi, s ezt elismeri a szakirodalom és a gyakorlat is. A nemzetközi szaktekintély, a Bukarestben élõ román ichtiológus, Dr. Petre Bãnãrescu, a Román Akadémia tagja, a Kormost, fõmûvében, az ország legtipikusabb sebespisztráng és pér élõhelyeként ismerteti.  A tervezõknek nincs tudomása a Kormos halgazdaság egyedi értékérõl. 
Összegezve a fentieket: páratlan gazdag, tiszta vízhálózatával és annak halfajokban sokszínû, értékes állományával, a flóra és fauna az egész vízi és szárazföldi egyediségével a Kormos egész vidékét szigorúan, országos érdekû, védett területté kell nyilvánítsa a szakhatóság és az Akadémia, megtiltva ott mindennemû építkezést, amely a táj teljes megváltoztatását eredményezné, negatív irányba, visszafordíthatatlanul.
Mini vízierõmû a Kormoson
1. Az Aqua Invest kft. erre vonatkozó tanulmánya alapjában véve hiányos, hidrobiológiailag, ichtiológiailag és gazdaságilag megalapozatlan. Az erõmû nem éri el célját, a villanyáram termelést egy egész évben, vízhiány okán (meteo okokból) csak 5.600 órát, összegezve 33 napon át mûködne a 365-bõl. A Kormos vidékére jellemzõ, mintegy 6 hónapon át a szolid és az esõvízhiány. A Kormos és mellékágainak vízhozama az év több hónapjában katasztrófálisan kevés, alacsony, negatív hatással van az erõmû mûködésére.
2. A tanulmány szerint az erõmû mûködtetéséhez a P. 2 pontnál az 500 lit/sec vizet terelne a földalatti vezetékbe, ez lehetetlenné tenné az Erhal pisztrángtenyészet zavartalan mûködését, amelyhez érvényes Vízügyi engedéllyel rendelkezik.
3. Hallépcsõ (9,21 és más oldalakon). Európai tapasztalatok bizonyítják, hogy a javasolt típusú - és általában az eddig épített hallépcsõk - sehol sem töltötték be a hivatásukat, azok csak a tervekben, papíron mûködnek: az ívásra vonuló halak a hallépcsõket idegennek, riasztónak tartják. Ez különösen vonatkozik a Salamonidae családra, ilyenek a sebes pisztráng, pér, atlanti lazac, keta, gorbu, amelyek útjába nem építettek hallépcsõket. Azok szabadon vonulnak az ívóhely felé, a hegyipatakok felsõ szakaszába. Az ivaréretteket az ipari halászok kifogják, lefejik az ikrákat és a spermiumot, s a kézbeli megtermékenyítés után, az embriós ikrákat keltetõbe helyezik, s a felnevelt ivadékkal pótolják a vizek Salmonidae állományát. A jelzett project dokumentációban errõl szó sincs. A Kis-Szamoson, Kolozsvár belterületén épített hallépcsõn, amelyrõl a projektben szó van, az eltelt 40 év alatt egyetlen hal sem vonult fel a gáton felüli vízbe!
4. A halak - jelen  esetben a Kormosi sebes pisztráng és pér, egyik természetes és fõ életmegnyilvánulása a fajfenntartási ösztön. A javasolt csõrendszer megakadályozná a sebes pisztráng felvonulását az ívóhelyekre, a 15 km-es szakaszra és az ívóhelyként ismert mellékágakba, az egész Kormos felsõ szakaszába: a halak természetes ívásának teljes hiánya megszakítaná az 1 millió éve természetesen szaporodó pisztrángállomány mai létét, a faj további jelenlétét a Kormosba, és mellékágaiban.
5. A halak életének második, természetes életmegnyilvánulása az egyedfejlõdési ösztön. A 15 km-es csõrendszer és a járulékos mederváltoztatás megszüntetné a Kormosban és vízrendszerében a többmillió éve természetesen mûködõ ökoszisztémát, az egész táplálékláncot, a vízi és szárazföldi egysejtûektõl a csúcsig, a sebes pisztrángig, és más, Kormos-beli értékes halfajokig. Sérülne nemcsak a Kormos és vízrendszerének biodiverzitása, hanem a jelzett tájnak a mai vonzó arculata is. Nem igaz a tanulmány állítása erre vonatkozólag.
6. A Kormos és vízrendszere - írott erdészeti és horgászati dokumentumok bizonyítják -, mindig tipikus, sebes pisztrángban gazdag élõhely, biotop volt. Az állomány eleinte sérülne, majd teljesen megszûnne: a Kormosban a sebes pisztráng legyezõ és mûcsalis horgászata megszûnne, a horgászturizmus is.
7. Eredeti állapot megõrzése. Napjainkban minden nemzetközileg érvényes dokumentum (FAO, EU, stb.) kötelezõvé teszi a vizek-tájak eredeti állapotának megõrzését, s ahol eddig sérült, annak visszaállítását a nemzetközileg elfogadott törvények és egyezségek írják elõ, kötelezõen. A minierõmû megépítése károsítaná az erdõt, hiszen a rendszer (csõrendszer is) nyomvonalán értékes, és nagy mennyiségû fát kellene kivágni, a szolgálati utak, épületek, erõmû - tájidegenek lennének embernek, halnak, értékes nagyvadfajoknak is. A dokumentumban egy szó sincs a fák újratelepítésérõl, a csemeték beszerzésének lehetõségérõl, a szállítóról.
8. Amortizáció. Az 50 oldalas tanulmányban egy szó sem esik arról, hány év alatt térülne meg a beruházás költsége, amely a tapasztalat szerint csak szurdok-szorosokban, természet kínálta lehetõségek esetén nagymennyiségû áram termelése esetén rentabilisak (Vaskapú, Békás). Évi 5.600 órás mûködés esetén a beruházás 50-100, vagy még több év múlva térülne meg. Bízzuk a villanyáram termelést a szén-, szél hajtotta és az atomerõmûvekre.
9. Az önkényuralom 25 éve alatt, "hasznos útmutatásra" épültek "micro hidro-electrostaþii"-k kevés számban. Egy sem valósította meg a tervezett paramétereket.
Összegezés. A hegyi víz- és halgazdálkodás mai tudománya és gyakorlata álláspontja szerint - amelylyel a szerzõ is egyetért - és annak gyakorlója vagyok, a konzultációknál és tervezéseknél, mint káros, tájidegen a táj természetes, millió éves arculatát megváltoztatót, s a Kormos sebes pisztráng és pér állományára végzetest, határozottan ellenzem és haszontalannak tartom az 50 oldalas tanulmányban javasolt, a Kormoson megépítendõ minierõmû megépítését. Ugyanez a véleményem vonatkozik a Barót patakára is, Magyarhermány felett. A Kormosra vonatkozó véleményem egyezik a magyarországi V.I.T.U.K.I. (Vízügyi Tudományos és Tervezõ Intézet) szakvéleményével is.
Kászoni Zoltán ichtiológus-halbiológus halászipari szakmérnök


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 747. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.