Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2009.01.09.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 595. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2009.01.09. Művelődés




Hősök, visszaemlékezések – Bardoc

 A káracsonyi, újévi szünet után folytatjuk a korábban elindított rovatunkat az erdővidékiek második világháborúban való részvételéről. Ismételten felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy nem áll módunkban tudományos pontosságú kutatást végezni, azonban minden újabb adatot, észrevételt szívesen fogadunk. Célunk, hogy rovatunkkal ízelítőt nyújtsunk, és kedvet ébresszünk a további kutatáshoz.
 A második világháború áldozatainak névsora a református templomban elhelyezett emléktáblán: Bodor Jenő, Demeter György, Gáspár Albert, Gáspár Béla, Kovács Bálint, Kovács Béla, László János, Lázár Rudolf, Lázár Sándor, Lázár Vince, Lázár Zsigmond, Lőrincz András, Lőrincz Ákos, Lőrincz Ignác, Pap Gyula, Márton István, Tókos Ferenc, Tókos Gyula, Tókos Lajos, Varga Ignác, Varga István.
További áldozatok, második világháborús hősök: Dénes Géza, Dénes Sándor, Farkas Sándor, Lázár Rezső, Nagy Sámuel, Tókos András, Tókos Sándor, Varga Béla.
“Hát én ugye nem ismertem a helyet, este, setétbe' vittek ki, tudják-e milyen, amikor azt sem tudod, hova visznek, s azt sem, hogy ki vagy?! Fél egy ember, na, el vótam keseredve, met én nem vótam o'an elbizakodott ember, hogy mindenbe bízzak s miféle. Istenfélő ember vótam, féltem, vajon most mi lesz velem. Kimentünk, s osztán elhelyeztek, de éjjel, ez es egy irtózatos dolog vót, de amikor kiértünk, na, hallgassanak ide, kezdődött másnap a harc, menni kellett egy nagy lőtön, a félelemtől a fejemen legalább háromszor keresztülestem, félnünk kellett, há’ milyen az ember, félti az életét, így kell mondjam, me't igaz, a halálba ment az ember. Kiáltották előre, előre, de mi az oroszokkal mentünk szembe, kimentünk egy nagy tetőre, s esszezavarodtunk ott az emberekkel, egyik erről, s a másik arról, azt sem tudtuk, hogy hol vagyunk, tudatlan az ember, nem úgy, mint aki gyakorolja a háborút. Lőttek az oroszok kegyetlenül, egy nagy fa alá kerültem másodmagammal, mondta a társam nekem: Szökjél ki, Dénes, szökjél ki, de én nem akartam, me't féltem, amikor felneztem, a golyó úgy jött a nagy fába, a társam kiszökött, s hogy hova lett el, többet so'se láttam. Na, mikor osztán én szöktem, még az övtáskám es leesett, s vissza akartam tenni, valaki odakiáltotta, hogy: Most es magával foglalkozik, hagyjon békit, lőjön inkább! Sokszor elmondom az asszonynak, te, úgy jött a golyó, mint a kavics, mikor szórják, egy áldott nap feszt lőttek a muszkák.  A másiknak a gránát a két lábát leszakította, bépólyálta magát, ahogy tudta, me't ugye a katonaságnál adnak mindenféle szereléket, hogy a fronton tudja ellátni magát. Most mondjak egyet el, emberek, a katonaság olyan, mint egy család, a tiszt védi az embereit, s a jóisten es velem vót, me't megúsztam, még a bőr sem ment le a kezemről.”
Dénes Sándor (szül. 1921. január 15.)
visszaemlékezéseiből



<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 595. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.