Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2011.06.17.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 722. lapszám "Sport" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2011.06.17. Sport

A fenéken élõ torpedó
A.E. Bár nem örvend túl széles népszerûségnek, mégis rajongói állítják, az egyik legkedveltebb sporthal a mifelénk is hajdan nagyszámban élõ márna (tudományos neve: Barbus barbus. A márna a pontyfélék családjának tagja. Robusztus erejû, a horgon szívósan védekezõ", jellegzetes folyóvízi sporthalunk. Az év nagyobbik felében jól fogható. Tilalmi idõ, méret- és mennyiségi korlátozás alá esõ halfaj.), népies nevén a zsemle. Teste, erõteljes úszói arról tanúskodnak, hogy életmódja jól alkalmazkodik a sebes vízfolyáshoz. Igen gyors és kitartó úszó. Apró szemével viszonylag jól lát. Kisebb áradások zavarosodó vizében is megfelelõen érzékeli táplálékát. Az orra elején és a szájszögletében lévõ két-két bajuszszállal tapogatja ki a fenékrõl kitúrt táplálékállatkákat. Igen jó a szaglása. Ívása május-júniusra esik, amikor bandákba verõdve keresi fel a folyó sebesebb, kavicsos szakaszát kb. 2 mm átmérõjû, sárgás ikrája jól ragad a meder kavicsához, kövéhez. 3-4 éves korában válik ivaréretté.
A márna ikrája hasfájást, hányingert okozó mérget tartalmaz, ezért nem fogyasztható! A márna lassan növekedõ, de nagyra növõ halfaj. A 35 cm-es testhosszat általában csak a negyedik évben éri el. Legöregebb egyedei a 7-8 kg-ot is meghaladják. A kisebb-nagyobb gyors vizû, kemény fenekû folyók legmélyebb részein tanyázik. A felsõbb szinttájakon ritkán, legfeljebb csak az apraja fordul elõ, viszont jól megtalálja életfeltételeit néhány folyó szakaszában. Az állóvizekben hiányzik. Az igazán jó márnás vizek legalább 1,5-2,5 m3 vizet szállítanak másodpercenként; medrük 10-30 m széles. Elõnyben részesíti a tiszta vizû folyókat, de élelemszerzési kényszerbõl felkeresi a szennyvízbefolyók környékét is. A jellegzetes márnás folyó partja szabályozatlan, kanyargós folyású.
A homokos, kavicsos, márgás, agyagos fenéken érzi jól magát. Kedvelt tanyái még a hirtelen mélyülõ mederesések, a kõ- és tuskóakadályok mögötti limányok fölött megtörõ mély, örvénylõ víz, a már említett szennyvízbefolyók, valamint a bõvizû patakok, kisebb folyók malomzúgói alatti medencék. Bár fenéklakó hal, idõnként a vízoszlop teljes magasságában mozog. Ilyenkor jellegzetes ugrásaival árulkodik jelenlétérõl..
A márna horgászatára legeredményesebb évszak a nyárutó és az õsz. Legjobban a délutáni és alkonyati órákban kap, vagy az éjszaka elsõ felében. Alkalmazható módszer: a csúszó- és a végólmos fenekezés, a görgetõ horgászat, valamint, az úsztatás. A módszerek alkalmazhatóságának a part és mederviszonyok, a folyó sebessége és mélysége szabhat határt.
Horgászhatunk bármelyik módszerrel, akkor lesz eredményes, ha kellõ helyismerettel rendelkezünk az adott vízen. Horgászatának módszereire és annak részletesebb taglalására következõ lapszámunkban még visszatérünk.


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 722. lapszám "Sport" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.