Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.11.05.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 690. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.11.05. Közélet

 Tárgyilagosan elemezve jelentõs történelmi esemény vette kezdetét 1517 október 31-én. Luther Márton ágostonrendi szerzetes 95 tételben megfogalmazva hitbeli igazságokat függesztett ki a Wittenbergi vártemplom kapujára. Nem akart õ akkor kiszakadni az egyházból, még kevésbé más egyházat alakítani, hanem azt látta, hogy egyháza tanaiban s annak gyakorlásában bizonyos mértékig eltért a Szentírás tanításától, és helyreigazítást kívánt eszközölni. Istennek más volt vele a terve. A reformáció kezdetét ettõl a naptól számítjuk. A református gyülekezetekben ezen a napon úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelettel emlékünnepélyeket tartanak. Így volt ez a folyóévben is, és a baróti református egyházban is. A délután öt órai kezdettel tartott ünnepélyen Krizbai Imre helybéli lelkész az igehirdetés keretében történelmi áttekintést nyújtott a 118. zsoltár 24. verse alapján. Kiemelte, hogy „ez az a nap, melyet az Úr rendelt”. Ezt követõen Antal István nyug. lelkész elõadásában Luther és Kálvin reformátori arcát, egyéniségüket, életvitelüket mutatta be, kihangsúlyozva a különbözõségüket, de a céljaik azonosságát.
Kálvin 26 évvel fiatalabb volt Luthernél, de ifjúkorában megismerkedett a reformátori tanokkal, és azokat nemcsak elfogadta, hanem szolgálni is kezdte.
Az alábbiakban egy néhány jellemzõ mondatban lássuk a két egyéniség különbözõségét: „Luther a nép gyermeke, bányászcsaládból származott, untalan ott forog kedélyes humoros népe között, a Bibliát is úgy fordítja le, mintha német nyelvn írták volna. Gazdag a családi élete, gyermekei az asztala körül. Folyamatosan baráti kör és vendégség van a lakásában. Tele van szíve örömmel, s meg meg zendíti szép hangját az énekekben.
Kálvin származására nézve nemesi sarj. Apja nagy tekintélyû ügyvéd, püspöki titkár, ifjú barátai egyetemi professzorok, s ott mozog az arisztokrácia legmagasabb köreiben. Társasága egy navarrai hercegasszony udvara, s annak tudósai, mûvészei. Kálvin a saját korában sem volt tulajdonképpen soha népszerû. Amint egyik életrajzírója megjegyzi: „Annyira tudós teológus, hogy sohasem tudott népszerûvé válni, és annyira harcos és aszkéta, hogy sohasem válhatott a nagy tömeg kedvencévé.” Egyetlen fia is korán meghal, feleségét is elveszíti. A néphez soha le nem szállott, nem gõgbõl, de mert csak a szellemi élet légköreiben érezte magát otthonosan. Siet, hogy amíg nappal van, elvégezze a munkát. Barátait ha egybegyûjtötte, az nem szórakozás, hanem tervek, célok kitûzése. A két egyéniségû reformátor tudott egy célt szolgálni.
Az ünnepi mûsort gazdagította a továbbiakban A reformáció krónikája címû összeállítás, ifjak szavaltak, s az összekötõ szöveget Nagy Csilla olvasta fel, s majd elszavalta a Kálvin kommentárja a hitrõl címû verset.
Nagy József színmûvész elszavalta A reformáció genfi emlékmûvénél címû verset Illyés Gyulától. Szekeres Gabriella: Még egy reformációt címû verset adta elõ. Az egész rendezvény színesedett a Zathureczky kórus énekszámaival.
Az ünnepély szeretetvendégséggel zárult.
 Antal István nyug. lelkipásztor


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 690. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.