Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.11.05.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 690. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.11.05. Közélet



Ócskavasból és tormából élünk?
A.E.  Némileg idegennek hangozhat ez a kérdésfelvetés, mégis, amikor az utcára megyünk, vagy éppen a város külsõ peremén ér minket a délután, elgondolkoztat a látvány, cipekedõ gyerekeket, nõket, öregeket láthatunk, akik hátukon zsákkal, vagy éppen kisebb fajta szekerükön hordanak valamit,  napi rendszerességgel. Hova igyekeznek ezek az emberek, ebben a késõ õszi idõben?
Az egyik kérdésre szinte nyomban meg is találjuk a válasz, amit városunk közkedvelt helyén, a Nagyerdõ alatti bányatónál kell keresni. A tó közvetlen közelében mûködik a környék egyetlen legális vasbegyûjtõ állomása, az itt beszedett vasat rendszeresen Brassóba szállítják, így nagy a vas forgalom arrafele. Az ócskavasbegyûjtés, ha ideig óráig is, de hoz egy kis pénzt a konyhára, a másik, és inkább idõszakosnak mondható kenyérforrás az a mezõn, kertekben növõ és zsákszámra fellelhetõ torma.
A semminél egy kicsivel jobb
A szegénység nem szégyen, csak kellemetlen – tartja a mondás, manapság azonban egy kissé szégyen is. Hisz olyan emberek lettek egyik-napról a másikra munkanélküliek, akik bizony jobb idõket is megéltek már, és jelen pillanatban szociális juttatások nélkül kénytelenek szinte koldusként megélni a mindennapokat. Ennek fényében természetesnek tûnhet, hogy ha valakit, aki éppen ócskavasat vagy tormát cipel  kérdez meg az ember, bár társalog, nyilvánosságot mégsem vállal – holnap majd csúfolni fognak ezért – mondják. Incze Zoltánnál - akinek az udvarán mûködik a vasbegyûjtõ állomás – érdeklõdünk, miként látja az itteni helyzetet: Több éve már, hogy ezzel foglalkozom, így sokmindent láttam már. A vidéken ez az egyetlen hivatalos vasbegyûjtõ, így nagyon sokan jönnek vasat leadni. Jelen pillanatban 75 baniért veszem be kilóját, de ez az érték percrõl percre változhat, mindenesetre behozni az ócskavasat ilyen árban megtérülõ foglalatosság, igaz, aki nagyobb tételben hoz be vasat, annak több pénz üti a markát. Nagyon sokan vannak, akik szinte minden nap ide jönnek, ez a szám pedig növekedik, három-négy kiló vasat méretnek le, mindent hoznak, aminek súlya van és leadható, az ilyen emberek a napi megélhetésükért teszik.
Üzlet ellenõrzött keretek között
Biztosan sokan emlékeznek azokra az idõkre, amikor egymást érték a vaslopások Erdõvidéken, rengeteg bûncselekmény történt, és bizony a rendõrségnek is meggyûlt a baja az ócskavasasokkal. Elekes Józseftõl, a baróti rendõrség munkatársától megtudtuk, hogy mostanra szinte nullára csökkent az ócskavas begyûjtésébõl származó kihágás. Manapság mindenki gyûjthet és szállíthat vasat (ellenõrzés esetén azonban igazolnia kell a vas származási helyét) le is adhatja a megfelelõ engedélyekkel rendelkezõ gyûjtõállomásnál, a barótinak van ilyen, így az üzlet ellenõrzött keretek között mûködik.
Ami nálunk aranyat ér, bár börtönnel is fenyegethet
A színesfém és ezen belül a réz az, ami a legkeresettebb és a rizikó ellenére is nyereséggel kecsegtet. Ennek azonban a villanyvezetékek, telefonkábelek, majd az itteni lakosok látják a kárát. Elekes József tájékoztatott, hogy nálunk sehol sem mûködik olyan állomás, aminek engedélye volna arra, hogy beszedje a színesfémet, de mivel a lopások rendszeresek, ezért valahol csak el tudják adni a rezet, egyelõre azonban nem sikerült felgöngyölíteni ezt a hálózatot. De nemcsak az ócskavasból, valamint akár a börtönbüntetést is maga után vonó színesfémeladásból lehet pénzt csinálni, vidékünkön terem egy széles körben közkedvelt növény is.
A gyökér, ami csodákra képes
Kötése pedig nem több mint 5 lej, bármelyik sarkon hozzájuthatunk, ebbõl a csodatevõ növénybõl akad bõven, és ebben a nagy gazdagságban egyre többen fanyalodnak arra, hogy begyûjtsék, és eladják, ha kell, akkor akár tormát is. Egyik novemberi reggelen az utcán áncsorgó tormaárustól tudom meg, hogy bizony ha nem is sokat, de egy biztos forrást jelent a torma ebben az idõszakban, hiszen amit nem ad el itt, azt szerdán majd a helyi piacon próbálja meg értékesíteni. Szerencsére érkeznek olyan felvásárlók is Brassó környékérõl, akik egész nagy tételekben viszik a tormát, így nekünk is csurran-cseppen valami – reménykedik az árus. S hogy a gyökér megéri az árát, azt bizonyítja az orvosi, illetve a népi tapasztalat, hogy nagyon sok mindenre fel lehet használni a tormát. Kiváló a torokgyulladás kezelésére, köhögés ellen is bevethetõ, légzéselõsegítõ, ám nemcsak a gyógyászatban ismert, ételek ízesítésére is használják.
Ócskásnak vagy gyökérszedõnek?
A tények ismeretében úgy tûnik, bizony ezekben a pillanatokban ez a munkalehetõség, megélhetés, ennél többre mifelénk egyelõre nem futja, s ne feledjük, nyakunkon a tél... Számoljunk csak utána, egy hét alatt napi nyolc óra munkával az ember mennyi vasat, tormát képes összegyûjteni, mi több, ha a fentebb említett árrakkal beszorozzuk, csinos kis összeg ütheti a markunkat. Bár az is igaz, hogy megnézve az ócskavasgyûjtõt, vagy éppen a tormaszedõt, nem veti fel a gazdagság, de legalább dolgozik, ugymond: túlél.
Ép testben ép, hogy élnek
De mit tesz az, akinek utolsó hónapi munkanélküli segélyét hozza a postás, akinek a fûtéspotlékja nem haladja meg a tíz lejt, az, aki nem kap szociális juttatást, az az életerõs családapa, aki tétlenül tölti mindennapjait, az a nyugdíjas, aki huszonöt-harminc évnyi kemény munka mellett, most alig kapja meg nemhogy az orvosságra, hanem a napi betevõre elegendõt? Mit tesz a fiatal, a pályakezdõ pedagógus, szakmunkás? Menjen ócskavasat és tormát szedni, vagy netán azért, hogy megélje a holnapot, csapjon fel színesfémszedõnek?!


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 690. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.