Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.07.16.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 674. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.07.16. Művelődés

Baróti olvasóegyletek a dualizmus korában (I. rész)
 Székelyföldön az olvasóegyletek és kaszinók többsége a XIX. század ’70-es ’80-as éveiben jelent meg. Megállapítható, hogy ezek közönségszervezõ tevékenységüket próbálták a társadalom minden rétegére kiterjeszteni. Így alakult meg Baróton két olvasóegylet is, melyeknek korabeli történetérõl a legújabb kutatások nyomán néhány adat áll rendelkezésünkre. 
Az szervezkedõ munka a ’60-as évekre nyúlik vissza. 1860 novemberében Erdõvidék értelmisége, köztük a Rauber, Potsa, Hollaky, Henter, Kálnoky, Maurer, Zathureczky, Bartha családok képviselõi együtt több felekezet papjaival „a korszerû eszmék felfogása, terjesztése s azok megbeszélése céljából, s hogy azok a szellemi, erkölcsi és gazdasági emelkedésre is befolyással legyenek, szükségét érezték egy olvasó egylet alakításának”. Így alakult meg az „Erdõvidéki Székely Társalkodó és Olvasó Egylet”, ami tulajdonképpen az elsõ erdõvidéki olvasóegylet volt. Az elsõ egylet mûködésérõl nincs sok információnk. Késõbb, mint „Székely Társalkodó Könyvtár” szerepelt 1870-ig, amikor az egyesület életében jelentõs fordulat következett be. Debitzky Mihály, Benedek Sándor, Bodosi Mihály valamint több baróti birtokos és kereskedõ megalakították a „Baróti Olvasóegyletet”. Elnöknek Bedõ Jószef állami felsõnépiskolai igazgatót választották. Elkészítették annak alapszabályzatát, melyet 1874. május 20-án hagyott jóvá a Belügyminisztérium. Habár a 70-es években Barót Erdõvidék központi településeként jelentõs súllyal bírt, nem ide helyezték Miklósvár járás közigazgatási központját, amiért sokáig rivalizált Nagyajta községgel. A településnek úgy gazdasági mint kulturális élete jelentõs volt. Ehhez nagymértékben hozzájárult az 1872-ben itt létesített állami polgári fiúiskola, melynek tanárai közül Bedõ József iskolaigazgató, Zöld Sándor polgári iskolai tanár és Bíró Albert gazdasági szaktanító mind aktívan részt vettek a kaszinó munkájában. Így indult be abban az évtizedben a kaszinó fejlõdése is. Az egyesületnek az évek során számos neves támogatója volt, úgy mint: Debitzky Mihály, az 1827-ben alapított baróti Magyar Királyi gyógyszertár tulajdonosa, Benedek Sándor egykori Kossuth huszár, majd honvéd tizedes, miklósvári dulló és ügyvéd, Gáspár Antal, Incze Gyula, Barót község képviselõtestületi tagjai, Morik Lajos, barót községi jegyzõ, Incze Mózes községi fõbíró, Zathureczky Gyula nagybirtokos, stb. 
Az egyesület tagjainak száma 1872-re 70-re emelkedett, a helybeliek 5 Ft., a vidékiek s könyvtárhasználók 2 Ft. tagsági díjat fizettek. A már említett 1874-es alapszabály nagyon egyszerûen volt megfogalmazva. A szervezet „Olvasóegylet Baróton” nevet viselte. Tagja lehetett „minden jellemes ember” éspedig rendes, rendkívüli, tiszteletbeli vagy díjmentes kategóriák valamelyikében. Díjmentességet élveztek azok a személyek, akiknek anyagi körülményei nem engedték meg az éves tagsági díj fizetését. Õket a közgyûlés titkos szavazással vette fel. A rendes tagok tanácskozási, javaslati és szavazati joggal rendelkeztek. Indítványaikat az igazgatóság útján tették meg. Kötelesek voltak az évi 5 Ft. tagsági díjat befizetni és az egylet tevékenységeit népszerûsíteni, tagjainak számát szaporítani. A rendkívüli, tiszteletbeli és díjmentes tagok, habár részt vehettek az egyesület közgyûléseiben nem szavazhattak. A közgyûlésnek két típusa volt: számoltató és alakuló közgyûlés. Ezeket minden év december illetve január elsõ hetében tartották. Elõbbi a különbözõ éves jelentéseket tárgyalta és fogadta el, a második pedig az éves tisztújítással és az egyesület folyó ügyeivel foglalkozott. Az egyesület Elnöke a következõkért felelt: a közgyûlést összehívása, köz- és igazgatósági gyûlések vezetése, jegyzõkönyvek hitelesítése a jegyzõ mellett, a közgyûlés és az igazgatóság által helyben hagyott számlák utalása, a pénztár kezelésének ellenõrzése, az egylet pecsétjének õrzése. A Pénztárnok kezelte az egylet vagyonát, elnöki utalvány mellett eszközölt kifizetéseket és kifüggesztette az egyleti tagok névsorát. Az egylet Ellenõre ügyelt az egylet helyiségeiben a rendre és figyelte a teke és kártya szabályzat betartását.  folytatjuk


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 674. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.