Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.07.09.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 673. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.07.09. Közélet























Veszélyben a Barót patak mentén élõk
A.E.  Városunkat utoljára 2005-ben sújtotta nagyobb árvíz, ám a mostani áradás még azt is felülmúlta. A két héttel ezelõtti árhullám a patak mentén élõkre csapott le teljes erejével. Ismét bebizonyosodott, hogy a meglévõ gátak, vízelvezetõ csatornák nem igazán védik meg a lakókat az ilyen és ehhez hasonló katasztrófáktól.  Azonban nemcsak a természetet kell okolni, bizony mi emberek is felelõsek vagyunk, hogy idáig fajult a helyzet.
Miért nem mûködnek a vízelvezetõ árkok?
A bánya által készített vízelveztõ árok, amely a városon kívül levõ bányaúton húzodik, merõ szemét és bozót, egyszerûen képtelen befogadni a nagyobb áradáskor felgyülemlett vízmennyiséget. Az tény, hogy a lehúlló nagyobb csapadékot maguk a sáncok sem képesek egybõl elvezetni, azonban az árhullám levonulása után ha a sáncok tiszták és gondozottak, nem kell belvízzel szembesüljünk. A bányaút felsõ végén a lakók nemcsak hogy betömték szeméttel a sáncokat, de kertjeiket is ráépítették, ennek következtében idõszakos tengerszemek keletkeztek a földeken, hiszen a víznek nincs hová elfolyjon. Említést érdemel még az a tény, hogy a bányaúton  levõ sánc összeköttetésben van a Barót patakkal, így vízapadás következtében lenne ahová lefolyjon a belvíz. Hogy ez mûködjön is, minimális hozzáállást igényel, öt év elteltével sem az illetékeseknek, sem pedig az embereknek  sem sikerült ezt a helyzetet normalizálni.
Öt éve csak rosszabbodik a helyzet
2005. május 13.-i lapszámunkban a baróti árvízrõl szoló cikkben Nagy István arra panaszkodott, hogy mivel nincsenek erõgépeik, ezért az ilyen helyzetekben tehetetlenek. Az eltelt idõszakban a hivatal gépparkja erõgépekkel is bõvült. Kérdés az, hogy mire használják õket, sáncpucolásra, árok tisztításra nem alkalmasak? A patakmentén felgyûlt  szemét áradáskor valóságos gátakat eredményez, eldugva a víz áramlását is. Több helyen a bedõlt fûzfák is útját állják a lefolyó víznek, ám a közel harmincéves gátrendszer is lassan megadja magát, néhol alámosta az ár, vagy átszakadt, ilyen kritikus pont a Barót patak és a régi meder közötti rész, ám egyelõre a helyzet megoldására nem történt konkrét lépés, ennek következtében nem egy háztartást és kertet fenyeget árvíz. A megyei vízûgy illetve a helyi polgármesteri hivatal egymásra mutogat.
Menekülni, jelenleg ez az egyetlen megoldás
Viola János portáját, aki a felsõ Víz utcában lakik és öt évvel ezelõtt is felvette a víz, most megint hasonló helyzetbe került, családjával két hete az ár elõl menekülnie kellett, kertjét, udvarát és a házát is teljesen elárasztotta a víz. Ottjártunkor már levonult az ár, a felesége könnyek között panaszolja, hogy senkitõl nem kaptak segítséget, hiába fordultak kétszer is a baróti polgármesteri hivatalhoz, hogy adjanak legalább egy pumpát, amivel a vizet kihúzhatnák, kérésük nem talált meghallgatásra. A pincénkben most is másfélméteres a víz, ám senki sem segit rajtunk, szombaton amikor jött az árvíz szabályoson el kellett meneküljünk, a volt baróti bányánál húztuk meg magunkat a családdal együtt. Tehetetlenül kellett nézzük ahogyan a víz a gáton átjöve teljesen tönkretesz mindent, amikor apadni kezdett a víz a férjemnek le kellett buvározzon, hogy a vízelvezetõ zsilipet megtalálja és kitakarítsa, hogy a víz tudjon lefolyni. – panaszolja Viola Jánosné.
Mi lesz a zsilipekkel és a hídakkal?
A fent említett eset kapcsán fény derül a gáton lévõ zsiliprendszerek elhanyagolt állapotára. Sok helyen egyáltalán nem mûködik, a vízelzáró vasfedõket ellopták, ami meg megmaradt azt szitává ette a rozsda, nem beszélve arról, hogy több éves hordalék, szemét rakodott le bennük. A kérdés azonban az, hogy kinek a feladata lenne ezt megváltoztatni? Több hídpillért alámosott a víz, a felsõ bányahídat, a Petõfi utca végén levõ híd állapota is egyre katasztrófálisabb. Ezen problémák elõtt azonban nem húnyhatunk szemet, hiszen egyre szélsõségesebb idõjárással nézünk szembe. Igaz, egyes szakemberek azt mondják, hogy ezek a csapadékos esztendõk idõszakosak, és nem évente jelentkeznek, ám árvízzel ezután is szembe kell néznünk, azonban kérdés, hogy ezután menynyire ér készületlenül, mert az ilyen természeti katasztrófát nem lehet kikerülni, azonban a károk nagyságát bizony tudjuk befolyásolni.
Megvárjuk amíg valaki az életével fizet?
Viszont hanyagsággal, hozzá nem értéssel a jelenlegi helyzeten egyáltalán nem változtatunk, hanem évrõl-évre egyre nagyobb veszélynek tesszük ki az embereket, ne hívjuk ki magunk ellen a sorsharagot, hiszen ezúttal csak kisebb anyagi károk keletkeztek, de mi van akkor, ha emberi múlasztás miatt emberéletet is követel majd a féktelen természet?


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 673. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.