Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.05.28.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 667. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.05.28. Közélet





A nagyajtai Barta István fafaragó és nótafa emlékére
 Pünkösd szombatján kísértük utolsó útjára a nagyajtai vártemplom tövébe örök pihenõre id. Barta Istvánt, Pistát, akire nemcsak a nagyajtaiak, hanem az erdõvidékiek, a Kovászna megyeiek úgy fognak emlékezni, mint jókezû fafaragóra, s az erdõvidéki, székelyföldi nótakincs gazdag tárházának ismerõje, jó énekesre, muzsikusra. Kinek kezébõl nemcsak sírhantokhoz faragott kopjafák, hanem megannyi emlékjel, kis- és nagyméretû székelykapuk tucatjai kerültek ki. Akibõl munka közben felbugyogott a székely ember életét, munkáját, lelki világát oly sajátosan jellemzõ nóta- és dallamkincs. Hisz valahányszor a ház körüli teendõit végezte, faragás közben az éppen ajkára toluló dallamot dúdolta, fütyölte.
Kifogyhatatlan volt a dalból. Egy-egy nótaesten, közös mulatságon kosaras bálon, kórustalálkozókon hallhattuk gyönyörû nótacsokrait. Egy-egy nótacsokorban úgy kapcsolódtak egymásba a színpompás dallamok, s úgy jöttek elõ kiapadhatatlanul, mint a feltörõ forrás kristálytiszta cseppjei, mint a patak csobogása sajátos szín- és hanghatásaival.
Pista nemcsak szerette a dalt, de szívesen énekelt a nyilvánosság elõtt is.
Hogy jutott birtokába ezen talentumoknak, a fafaragói alkotó munkának, a dalkultúrának?
Édesapja asztalosmester volt. Így találkozott elõször a családi háznál édesapja mûhelyében a fúrás-faragás, a famegmunkálás eszközeivel, szerszámaival. S hogy éppen a kopjafák és a székelykapuk szerelmese lett, a késõbbiekben ez egyszerre volt belsõ késztetés és a szülõföld parancsszava: örökítsd meg, vésd fába néped érzelem és gondolatvilágát, szülõföldeden állíts jeleket a portának, õrizd  a hagyományokat, ápold gyökereidet!
A másodikra, a dalszeretetre a választ talán éppen Kriza János Önéletrajzának a következõ sorai adják meg:
„Székelyföldön járásom alatt jöttem véletlenül azon észlelésre, mily sok ily régi kincs hever senkitõl sem figyelve meg, a nép alsó rétegeiben.” Talán így szegõdött Pista mellé életre szólóan a népdalok csodálatos varázslata. Ezek töltötték be szívét, lelkét, ezeket tanulta meg, énekelte, s adta tovább...
Nagyajta gazdag kulturális örökségéhez hûen hagyományokat tisztelõ, szellemi és tárgyi értékeket megõrzõ törekvéseit sugározta mindig Erdõvidéken.
Ilyen környezetben élt, dolgozott és alkotott Barta Pista is.
Elsõ munkája az Ajta-pataka melletti szülõi ház elõtti faragott gyalogkapu. Ornamentikájának elemei szinte természethûek. Az évek során gazdagodott, csiszolódott forma és mintakincse. Tanult másoktól is, s közben letisztult saját kifejezésmódja, technikája.
Ahogy bõvült, gyarapodott a megrendelõk száma, úgy fokozódott önbizalma, alkotókedve, úgy szaporodtak alkotásai, amelyeket többségükben fotók õriznek.
Kopjafái, székelykapui nemcsak Erdõvidéken díszítenek, állnak jelként, hanem Magyarországon, Ausztriában és Franciaországban is.
Nagyajtán a község parkjában kopjafák beszélnek a község, a falu testvéri, baráti kapcsolatairól. Az õ munkáját dicséri az unitárius vártemplom kertje bejáratánál felállított emlékmû, a falu bejáratainál felállított faragott falutáblák, a nagyajtai közbirtokosság támogatásával emelt hatalmas székelykapu, és mások.
Lelkes tagja és elnöke volt a Gazdag Miklós Polgári Daloskörnek. Népi kultúránk, a nagyajtai közmûvelõdési élet tárgyi dokumentumainak gyûjtõje.
Alapítótagja és titkára az 1990-ben megalakult Kriza János Emlékbizottságnak, és Alapítványnak. A nagyajtai népi zenekar egyik prímása. Több éven keresztül a nagyajtai Kriza János Mûvelõdési Háznak irányítója, községi könyvtáros.
Az Unitárius vártemplom bástyájában ravatala elõtt róttuk le kegyeletünket.
Babits Mihály verssoraival, amit sokszor énekelt a kórusban, kívánunk neki csendes pihenést.
„Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja mások énekét is szépnek.”

  Barabás Mihály     


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 667. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.