Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.03.26.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 658. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.03.26. Közélet



Kézzel készült halnevelde a virágházban
A.E.   Weithaller Walter 1988 február 26-án születt, tanulmányait szülõvárosában Baróton végezte, jelenleg Kolozsváron az Agrártudományi Egyetem - Halgazdálkodási szakán harmad éves. Jövõjét itthon képzelné el, úgy látja szakmájában itt is megállja helyét. Elsõ látásra szereti is amit csinál, hiszen beszélgetés közben társaival éppen egy gumicsónak foldozásán fáradoztak, a közeli tavak egyikére készültek, hiszen ebben az idõszakban van a csuka ívása, így a fiatal tanonc nem akar egyetlen pillanatot sem elszalasztani, az elmélet mellett inkább a gyakorlatban tanulná meg a szakma minden csínját-bínját.

Mikor barátkoztál meg a horgászattal mint életformával?
Az elsõ horgászatra, amelyikre emlékszem az még gyermekkoromban volt, és a baróti Technika taván voltunk a szomszéd nagyobb fiúkkal horgászni. Akkor nem volt senkinek ultramodern felszerelése, megtette egy jó mogyorófa bot, azzal is lehet halat fogni. Emlékszem, egyszer az egyik valamire való botomat egy sikertelen horgászat után elcseréltem egy bagolyra, természetesen azóta is horgászok rendszeresen. A szenvedély a halak, az élõ természet iránt megmaradt, úgy nyolcadikos voltam, amikor eldöntöttem, hogy a vízi élõvilággal, környezettel akarok komolyan foglalkozni.

Miért éppen a halgazdálkodás?
A barátokkal, kollégákkal többször elbeszéltük már, de én is hasonlóképpen vélekedek arról, hogy Barót medence ebbõl a szempontból egy aranybánya, egy kiaknázatlan terület, ami egy leendõ halbiológus számára rengeteg lehetõséget rejteget. Példaként említeném a holtágakat, talán kevesen tudják, hogy a halak mellett mennyire sajátos faunával, élõvilággal rendelkeznek, hiszen itt nemcsak halak élnek, egy teljesen zárt, de ugyanakkor a természet számára is meghatározó világba csöppen az ember, ha komolyabban megnézni ezeket az élõhelyeket. Ezek a holtágak nagyobb odafigyelést igényelnének, amit azonban a mai napig nem kezelünk kellõ komolysággal.
Hogyan látod, a mostani környezet mennyiben változott meg, alakult át?
Nagyon, folyamatosan romlik a holtágak, tavak, hegyi-patakok állapota, elsõsorban a környezetszennyezést kellene valahogyan lecsökkenteni, valamint visszaszorítani az orvhalászatot. Van két horgászegyesület, valahogyan meg kellene azt oldani, hogy minden holtágat (nem csak a fizetõsöket) rendszeresen ellenõrizzenek, megtisztítani, rendberakni ezeket a vadvízeket olyannyira, hogy be lehessen indítani a horgász turizmust.
Van elképzelésed, hogy miként lehetne ezt megvalósítani?
Véleményem szerint egy tervet kellene kidolgozni, amelynek célja megteremteni az élõvilág számára a kedvezõ feltételeket. Jelenleg egy olyan kísérletbe kezdtem bele, amely a csuka mesterséges szaporításával foglalkozik. Ívás közben megfejem az ivarérett csukákat, a megtermékenyített ikrákat vízzel töltött palackokba helyezem, az egész berendezést sajátkezûleg eszkabáltam. A lárvák kikelése után a kis csukákat ugyancsak házilag készített akváriumokba rakom át. Amikor elérték a megfelelõ méretet, akkor az ivadékokat különféle tavakba fogom kihelyezni. Ha a kísérlet sikeres lesz, akkor ezt egyébb, itthoni õshonos fajjal is meg akarom ismételni. Hogy miért tartom a mesterséges szaporítást fontosnak? Több okból is. Elsõsorban azért, mert a halállománynak nincsen meg a megfelelõ utánpótlása, ez alól a csuka sem kivétel, akkora a túlhalászás, hogy lényegében az apró egyedek lassan kivesznek a tavakból, holtágakból. Ha nincsen megfelelõ utánpótlás, az az adott faj kipusztulásához vezethet egy adott területen. Ha sikerül ez a kísérlet, akkor megfelelõ segítséggel biztosítani tudnánk az utánpótlást az itt lévõ halfajok számára.

Apropó segítség, egy ilyen vállalkozás mekkora anyagi áldozatot követel, mit vársz a jövõtõl?
Eleinte azt hittem, hogy minimális pénzembe kerül, és nem lesz gond. Aztán ahogyan haladtam a munkámmal, rá kellett jönnöm, hogy ha rendesen és jól akarom végezni a szaporítást, akkor bizony áldoznom kell jóval többet rá, mint amire számítottam. Megjegyezném azonban azt is, hogy olyan emberektõl kaptam segítséget, biztatást, akiktõl nem is vártam volna, köszönet érte.  Ez erõt és hitet adott, és ad, így ezt a kísérletet a jövõben is tovább folytatom. Úgy gondolom, hogy ezzel a munkával talán én is egy kicsi részt vállalhatok a vidék gazdasági fellendítésében. Ez egy szakma, ebbõl nem gazdagodik meg az ember, aki ezt várja ettõl, az nem vérbeli szakember, az már önmagában megfizethetelen, ha munkámmal az új horgász generációknak is megteremthetem a kedvezõ feltételeket ahhoz, hogy holnap is érdemes legyen horgászbotot ragadniuk.


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 658. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.