Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.11.21.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 899. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.11.21. Magazin

Régen jól menõ foglalkozás volt a molnár szakma

Közöttünk élnek, ismert, vagy kevésbé ismert személyek, csoportok, akik nem rendkívüli cselekedeteikkel, hanem kitartó munkájukkal, tehetségükkel hívják fel magukra a figyelmet. A folyamatosan változó világ átrendezi környezetünket. Régi értékek, épületek, de akár szokások, mesterségek tûnnek el nyomtalanul, ha nem vagyunk elég figyelmesek. A kisbaconi mûködõ vízimalom, melyet a Keresztes testvérek, Lajos és Domokos mûködtet, ritka értékeink egyike.


-A malom az 1800-as évektõl mûködik?


- (Domokos): Az elsõ említés 1714-bõl való. Valós kell hogy legyen, mert a református templomot 1792 és 1794 között építették, és ott fel van jegyezve, hogy az akkori malmos társulat több havi jövedelmét a templom építésére adományozta.


- Önöknek az õsei mûködtették?


- (Domokos): A féltestvérem nagyapja mûködtette, Vargyasról jöttek ide, a 30-as években vásárolta meg, és úgy kerültek ide.
- (Lajos): Kollektivizáláskor kötelezték, be kellett állni a kollektívbe, mely mûködtette a malmot egészen 1975-ig, amikor a gát fent elszakadt, nagy árvíz volt, és így megállott a malom. A kollektívnek nem volt igénye üzemeltetni tíz évig, 1985-ig, akkor indították újra villannyal, mikor jött a fejadag a kenyérre, a téesz tagoknak. Apám õrölt mint kollektív tag, Nagybaconban volt péksége a kollektívnek, ott megsütték a kenyeret, és kiosztották. ‘89-ben, nem tudván, hogy megváltozik a rendszer, megjavították a gátat, megcsinálták a vízkereket vasból, addig fából volt, de elrohadt. ‘91-ben utolsókat járta a téesz, leltároztak, és ki kellett fizetni a malom leltári értékét. 1992 nyarán a testvéremmel vásároltuk vissza.


- Korábban foglalkoztak ezzel?


- (Lajos): Nem, de az ember tanul. Apámék elmentek a mezõre, apám a malmot reám hagyta, hogy õröljek disznónak valót, azt mondta, ha valami baj van, állítsam meg.


- A fenntartása mennyire költséges?


- (Domokos): A Barót patakán mûködik, van egy duzzasztó gát, inkább arra kell figyelni, télen a fagyra, mivel beton kõgát, vagy nagy áradáskor, hogy ne tegyen kárt, mert akkor javítani kell. Régiek a felszerelések, és a szúra ügyelni kell, már volt, hogy a felvonót ki kellett cserélni, és bizony elég sokba került.


- A mûködés folyamatos?


- Folyamatosan mûködhet, mikor õrölnivaló van – ezt tegyük hozzá –, mert folyamatosan nincs õrölnivaló. Most õsz fele, karácsonyig van még, míg a disznókat levágják, de bizony nyáron meg lehet nézni, a zsilipen a fû kinõ.
- (Lajos): A másik az, hogy kevesen sütnek háznál kenyeret, most már készen házhoz hozzák ha kell, megveszik az emberek. Ha valakinek otthon van kalapácsmalma, és tart egy-két disznót, az otthon ledarálja a gabonát is, nem hozza már ide.


- Amióta foglalkoznak vele, érzékelhetõ emelkedés vagy visszaesés az igénylésben?


- (Domokos): Mikor megvásároltuk, volt egy emelkedés két-három évig, azután visszaesés volt folyamatosan, most két éve kicsit emelkedett. Van pár család, akik nekifogtak kenyeret sütni, olyan is volt, hogy mi tanítottuk meg, van pár család, aki igényli a teljes kiörlésû lisztet, amit tudunk õrölni.


- Milyen gabonát õrölnek?


- Állatoknak mindent, ami gabona. Kenyérnek is tudunk búzát és rozsot õrölni, finom liszt õrlésére nincs technológia, csak kenyérlisztet õrlünk. Tizenkét százalékos vámmal dolgozunk, tehát nem pénzt veszünk el, hanem az õrlés 12%-át.
(Lajos): Kenyérnek mikor õrlünk, a búzát le kell rostálni, koptatni, ami azt jelenti, hogy meg kell tisztítani a gyomtól, pelyvától, portól, ez veszteséggel jár, úgy 4%, de ezt meg kell csinálni.


- Szokták látogatni a malmot?


- Fõleg Sepsiszentgyörgyrõl sok óvodás, iskolás járt, sõt Hargita megyébõl is. Az iskolában volt egy program, A kenyér útja, gyerekek jöttek látogatóba, kérdezte egy gyerek, hogy miért fehér a liszt. Nem tudják elképzelni a folyamatot a búzától a kenyérig.


- Meg lehet élni ebbõl a szakmából, hogy oldják meg a mûködési kieséseket?


- (Lajos): Úgy, hogy mindkettõnknek munkahelye van, ezt csak másodállásban folytatjuk, és ketten meg is gyõzzük. Régen jól menõ foglalkozás volt a molnár szakma. 1963-ig a Barót patakán kilenc vízimalom mûködött Magyarhermánytól Köpecig. Hermányban és Kisbaconban kettõ, a nagybaconi alsó Tompa malom, Bibarcfalván, Baróton kettõ, és Köpecen, a szilfa mellett. A kollektivizálás elvitte õket, mert nem álltak be.


Kérdezett: Szász Réka




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 899. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.