Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2014.05.02.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 870. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2014.05.02. Közélet

Mert Anya csak egy van...

ALBERT EGON Édesanyám! - közeli és mégis oly távoli égi tünemény, lenn a földön és fönn az angyalok között, legelsõ emlékeink egyike, a kéz, amely elõször ölébe vett, a hang, amely betöltötte a légteret, a mosoly, a melegség, a lélegzet, amely megnyugvást és édes álmot ígért.
Anya - elsõ szavaink egyike, amelyben értelmet nyert a család, az önzetlen szeretet, ragaszkodás, ezek már nem élettelen fogalmak, hanem megélt valósággá duzzadt bennünk. Keblén újra érzed a végtelen varázsát, hangjában a mesék ismét életre kelnek, királylányok, királyfik, tündérek, és elátkozott kastélyok, vele már nem is volt olyan idegen az üveghegyen túli birodalom, és nem is féltünk a feneketlen tengeren. Biztató tekinteteddel követve léptük át az iskola küszöbét, s cseperedtünk óvó és õrzõ gondoskodásod alatt kamasz lányokká, legényekké. Büszkén integettél felénk, - s miközben kezed örömkönnyeket törölt-, ránk a nagybetûs élet várt, minden izgalmával, félelmeivel egyetemben. Neveltél, s ha kellett megdorgáltál, megtanultunk különbséget tenni jó és rossz között, együtt nevettünk és sírtunk, és örültünk az élet apró örömeinek, közben Te percrõl percre raktad össze bennünk a szépreményû embert: a nõt és a férfit.
Anyám! Ki e világra szültél, mindig egy szebb jövõt akartál nekünk, s ha kellett, meghoztad a legnagyobb áldozatot, feladva önmagad, csak gyerekeidnek éltél, mindig mi voltunk az elsõk, s a világ dolgai csak utánnunk következtek.
Anyám, az élet íze vagy! - neked magam adhatom, megadom magam, hiába hazudnám el bánatom, úgyis megkérded: Mi a baj fiam?
Az élet bölcse vagy, mert tudod, hogy mi a legjobb számunkra, s bár sokszor vagyunk tékozlóak, makacsok, ám ha baj van, és valami igazán fáj, lelkedben mindig van egy hely, ami megnyugvást rejteget. Léted, lényeged erõt ad a mindennapok küzdelméhez, erõt, hogy sohase feledjük, kik vagyunk, és honnan jöttünk, mert az út végén õ mindig ránk vár. Mert Anya csak egy van...
A költõ így ír:
Mama
“Már egy hete csak a mamára/gondolok mindíg, meg-megállva./ Nyikorgó kosárral ölében,/ ment a padlásra, ment serényen. / Én még õszinte ember voltam, /ordítottam, toporzékoltam. / Hagyja a dagadt ruhát másra. / Engem vigyen föl a padlásra. /Csak ment és teregetett némán,/ nem szidott, nem is nézett énrám / s a ruhák fényesen, suhogva,/ keringtek, szálltak a magosba. / Nem nyafognék, de most már késõ,/ most látom, milyen óriás õ - szürke haja lebben az égen, / kékítõt old az ég vizében.”
(József Attila)




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 870. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.