Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2013.10.25.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 844. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2013.10.25. Közélet

Mindmáig nem rehabilitálták a politikai foglyokat

A.E Az 1956-os magyarországi forradalom eszmeisége, üzenete, akkori eseményei bejárták az egész világot, amikor október 23-tól a hazától elszakadt magyar közösségek rádión, leveleken, az akkori hatalom által betiltott verseken, szövegeken keresztül szolidarizáltak a Budapest utcáin, a magyar szabadságért vérüket adó honfitársaikkal. Ezen tettükért a megtorlás éveiben több ezren kegyetlenül és értelmeltenül megfizettek Erdélyben is, a szekuritáté pribékjeinek keze nyomán egész Erdõvidéken is mindennaposak lettek a letartóztatások, a vallatások, aminek legtöbbször lutriszerûen meghozott, több éves börtön, és kényszermunka lett az eredménye.
Az ez alkalomból szervezett megemlékezésen, amit a Petõfi utcai, 2010-ben felavatott 56-os emlékmûnél tartottak, elhangzott, több évtizeden át, hamis képet festettek, hamis történelmet tanítottak az iskolában az 56-os magyarországi forradalomról. A kommunizmus korszakában, tiltott dolog volt, errõl beszélni, a hõsei, áldozatai nevet pedig bûn volt még kiejteni is, a 89-es változás után is, 23 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy nyiltan kezdjünk beszélni az 57 éve történtekrõl, most kezdi igazán megismerni az itthoni 56-osok kálváriáját a nagyközönség. Az emlékmûnél az esemény az összefogás szellemében zajlott, ahol mindhárom politikai párt képviselõje beszédet mondott, illetve koszorúkat helyezett el. Az ünnepség a baróti református alteplomban folytatódott, ahol egy személyesebb hangvételû találkozón, Bereczki László ny.ref. lelkipásztor 56-ra, és az ezt követõ megtorlásra emlékezett, elmondva, érthetetlen számára, hogy miért hurcolták meg, vetették börtönbe, györtörték meg testileg, lelkileg ifjú sorstársait. A három megjelent egykori politikai fogoly (Oláh János, Bede István, Aczél Ferenc,) az akkori idõk, a vallatások és börtönben eltöltött idõt elevenítették fel, a jelenlévõ idõsebbek többen bekapcsolódtak a beszélgetésbe, elmondva, hogy õk miként élték meg 1956 október 23-át. Az est folyamán kiderült azi s, hogy az ártatlanul bebörtönzött erdõvidéki politikai foglyokat (a jelenlévõ három személy összesen 30 évet kapott) mindmáig még nem rehabilitálták.

“Fontos, hogy ha nézeteink különböznek is, de nemzetünk sorskérdéseiben tudjuk álláspontjainkat egymáshoz közelíteni, mert 1956 is errõl az öszszefogásról szólt. Az 56-os szabadságharcnak, ma is fontos üzenete van: bátran álljunk ki jogainkért, hittel cselekedjünk nemzeti önrendelkezésünkért. Vasárnap kerül sor a Székelyek Nagy Menetelésére is, ez az esemény a mai szabadságharcunk legjelentõsebb eseménye, fontos, hogy mindnyájan ott legyünk!” - hangsúlyozta beszédében Lázár-Kiss Barna polgármester.
Kecse Sándor, bibarcfalvi tanácsos (EMNP), köszöntõjének egyik üzenete a tömeges elvándorlás szörnyû és a nemzetet fenyegetõ valóságára hívta fel a figyelmet: “ifjaink, székely asszonyaink, életerõs férfiaink választják a kétkezi munkát az elvándorlást. Veszteség ez, amit itt Erdõvidéken hangsúlyosan érzünk, a mindennapokban és ünnepeinken egyaránt.”
Nagy István városi tanácsos (MPP), tisztelettel beszélt a forradalom többezer kivégzett hõsérõl, azokról az emberekrõl, akik “merték vállalni magyarságukat, szabadságszeretetüket, emberségüket egy olyan korban, amikor divat volt a hajlongás, a hajbókolás, és ajánlatos volt a megsemmisítõ hallgatás.” Kemény szavakkal illette az új kommunistákat, azon embereket, vezetõket, akik manapság is a megalkuvást, azemberi tartás hiányában szolgastátuszt választják, funkciókért, pénzért, a jobb megélhetésért. “Le az egypártrendszerrel, le a kommunista elõjogokkal, le a nemzet béklyóba tevõikkel!” - fogalmazott.
Demeter László történész, az 56-os emlékmûnél tartott történelmi felvezetõjében elmondta, hogy az elmúlt 500 esztendõben szabadságharcok sora határozta meg a nemzetek történelmét, ez mind az elõdök szabadságszeretetét igazolja. Éppen ezért hiszi, hogy bár ma is vannak árulók köztünk, de a társadalom széles rétegei nem megalkuvók, hanem továbbra is a szabadság szeretete és ennek elérése vezéreli.
Bocz Zoltán, az EMNT helyi elnöke, az emlékezés fontosságát emelte ki, ami egyben tükör és példa is önmagunk és a nemzet irányába, ilyen tükör és példa 1956 emléke is. Hangsúlyozta, hogy a nemzet egy élõ organizmus, és nem egy meghaladott elvetendõ forma, amit a regnáló hatalom kénye kedve szerint formálhat.
Megszólalnak 1956 krónikásai
A református altemplomban a Nemzeti Keresztény Jobboldal által szervezett találkozón elsõként az 1956 szellemiségének hitvallásáért, 15 év börtönt kapó Aczél Ferenc szólalt fel, elmondva, hogy 1958-ban, majd a több hónapos faggatás, és börtönállomás után, végül Szamosújvárra került, innen szabadult 1964-ben. Aczél megélte a börtön kegyetlen borzalmait, elmondta, neki összesen 12 fogát húzták ki minden ok nélkül, ebéd közben szúrópróbaszerûen jelölték ki, hogy kinek húznak aznap fogat. Sokan lábukat, kezüket törték el önként, vagy késsel felvágták combjukat, és gennyes, véres kötést tettek rá, hogy a seb elfertõzzön és így megmeneküljenek az embertelen munkától. Erdõvidéki bajtársai, Oláh Jánost, akit Simon Gyula szervezett be akkoriban az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségébe (EMISZ), 1958 szeptemberében vitte el Köpecrõl a szekuritáté, 10 évet kapott, amibõl 5 év, tíz hónapot töltött le. Bede István csupán 15 éves volt, amikor elvitték, 5 évet ült, Jilaváról 1963 októberében szabadult. id. Antal István ny.ref.lelkipásztor, doktori fokozatának megszerzése tört ketté 1956 miatt, a mai napig nem tudja, hogy mi volt a bûne. Miklósi Ella fiatal kezdõ pedagógusként élte meg, amikor öccsét, Bocz Zoltánt tévedésbõl elvitték, akkor történt, hogy Köpecrõl az összes Zoltán nevezetût összeszedték amikor Fosztó Zoltánt keresték. Miklósi József pedig szerencsés menekülését idézte fel, a több éves börtön elõl.





<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 844. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.