Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2013.09.27.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 840. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2013.09.27. Magazin

Kaszálás harmadában

A harmadában való szénacsinálás bevett szokás, illetve szabály volt a kollektív gazdaság idejében. Jelentette ugyanis azt, hogy három mereklyébõl csak egy illette meg a gazdát, kettõ ment a kolhoznak. Kellett is kínlódni eleget, titokban szidtuk is reggeltõl estig a rendszert, amelyik ennyire kizsákmányolja az embert, s még õk beszéltek tõkés-földesúri kizsákmányoló rendszerrõl.
Mint diák, a vakációban én is részt vettem a mezei munkákban, fõleg kaszáltam és takartam. Volt is mit kaszálni, mert a közösbe bevitt földterületek, valamint a teljesített munkanapok függvényében osztották ki a kaszálni valót. Történt egy esetben, 1966 nyarán, hogy a Buday tagnak nevezett dûlõben volt nekünk kaszáló mérve, valami másfél hektárnyi terület. Azelõtt már elvégeztem volt egy másik mezõn a lucerna betakarítását, s ahogy kimérték az említett mezõn a szénafüvet, én azonnal ott teremtem, pedig már délután volt.
Kaszáltam is estig egy jókora pászmát, hogy öröm volt nézni. Másnap reggel korán ott voltam, pedig vasárnap volt, de a mezõgazdaságban ki kell használni a jó idõt. Kaszáltam serényen, s hát egy jó fél óra múlva jön arra felé nagy zajongva egy csorda kaszás ember. Nekik valahol hátrébb volt mérve kaszáló, de ott kellett elhaladniuk mellettem. Nézik, hogy ne a gyermek már mekkorát kaszált. Tán itt aludtál ecsém - mondta az egyik vicces ember -, hogy már ekkorát ledekkoltál. S amint látom, jól vág a kaszád, mert úgy leborotváltad, hogy utánad a csorda nem lesz, mit egyék az õsszel. Hagyjál valamit a teheneknek, s a bivalyoknak is ecsém, mert az õsszel nem lesz, mitõl tejet adjanak. Nem szóltam én semmit, gondoltam, higgyétek csak kietek, hogy én ezt mind ma kaszáltam, egyen benneteket a sárga irigység.
Egy másik esetben Vártetõ nevezetû réten kaszáltuk a szénafüvet. Volt ott egy hatalmas vadkörtefa, ebédkor mind oda tömörültünk be az árnyékába. Egymástól nem távol volt kimérve nekünk, s az egyik nagybátyámnak a terület. Délben mindenki megverte a kaszáját, mert hanem a kasza verte meg a kaszást.
Az én kaszámat ott nagybátyám megverte, mondván, az alatt én pihenjek, mert még hosszú a nap, estig sokat kell dolgozni. Hallgattam a szóra, pihengettem. Volt egy szomszédunk, Laci bácsi névre hallgató, aki ebéd után 1 órakor beült a ciheresbe, ott talált egy csutakot, amibe a kaszaüllõt beverje. Szólott a kasza, ahogy verte a gazdája, telt az idõ. Mi már jó nagyot haladtunk a munkával ebéd után, de Laci bácsi nem akart kijönni a bozótból. Gondoltuk, valakiknek a pótkaszáját felvállalta megverésre, s most azokkal van elfoglalva. Aztán 4 óra felé egyszer csak mintha valami vaddisznók csörtetnének kifelé a bozótból, s hát elõtûnik a falu legjobb, de legszaporátlanabb kaszaverõje.
Viccelõdtek is a többi emberek: Laci te, hány kaszát is vertél meg ilyen hirtelen. Jó lenne, ha megtanítanál minket is a mesterségre. Vagy: Laci te, milyen kaszaverõ kalapácsod van? mutasd meg, vegyünk mi is olyant.
Tûrte Laci bácsi, míg tûrhette a sok csipkelõdést. Aztán egyszer csak elordítja magát: Törjön el a lábatok, a rosszseb egyen meg az egészet. Jól reám vagytok támadva. Erre a többiek még jobban kacagták. Egyszer csak némi csend után megszólal Laci bácsi, mondván: az éjjel kijövök ide, kõvel megszórom a területet, s holnap majd meglátjuk, ki meddig veri a kaszáját. Így telt el az a feledhetetlen nap, másnap ebédkor mindenki igyekezett hamar elvégezni a kaszaverést, nehogy ráfogják: tán Lacinál tanultad a mesterséget. Az akkor, ott kaszáló emberek nagy része eltávozott az élõk sorából, Laci bácsi is, - Isten nyugosztalja - valahol, a másvilágon tanítja a kaszaverés mesterségét az ottani kaszásoknak.
Egyed Béla




<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 840. lapszám "Magazin" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.