Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2011.05.27.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 719. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2011.05.27. Közélet

Havelka Ferenc – Attila  Van valahol a város végén, a feljavítás alatt álló strandtól mintegy hétszáz-nyolcszáz méter légtávolságban egy külön világ. Az egykor fénykorát élõ telep, ahol szenet kerestek, öt méter átmérõjû és több mint háromszáz méter mély bányaaknát fúrtak, akkor az premier volt Romániában, ahhoz hasonló nem lévén sehol. Dolgoztak is a vándormunkások, mintegy két tömbháznyi családostól, egy páran közülük meg is honosodtak Baróton, s békésen élnek a helyiekkel együtt. Aztán jöttek a 89-es változások, nem adtak több pénzt a fúrásra, s minden abbamaradt. A telep lepusztult, a terület tudomásunk szerint visszakerült az egykori tulajdonos vagy örökös birtokába. Megmaradt pár relikvia, s az egész Tarkovszkij Stalker címû filmjének hangulatát juttatta eszünkbe, földbõl kiálló rozsdás csövek, épületvázak és zöld fû, s a film talán egyik legjellegzetesebb képkockáihoz hasonló látvány, akárcsak az elmúlás jelképe, mindenféle kacat, s állati csontok, valószínû, egy lónak az álkapcsa, az egyik lebetonozott aknában összegyûlt esõvíz alatt. Amikor szerda kora délután ott jártunk, idillikus állapot fogadott. A kapu elõtt felénk rohanó kutyák, az udvaron kapirgáló tyúkok, a dúcban burukkoló galambok, a nagyobb területen fekvõ füvön pedig egy gyönyörû fekete ló és legelészõ juhnyáj. Hamar jön a gazdasszony, s mesél. Felidézi a régi szép idõket, mivel a gazda valamikor a fúrúsoknál dolgozott, õk ott maradtak emléknek a telepen, gazdálkodva töltik a nyugdíjas éveiket, sok mindent tudnak õk, elmondja, hogy mi minden ment tönkre az utóbbi idõben, panaszolja, hogy évek óta villany nélkül élnek, mert a korábbi polgármester levágatta, s azóta sem hûtõ, sem mosógép, sem tévé, olajlámpa mellett ülnek este. Az egész mintha egy mesébõl lenne kivágva, s kiragasztva a huszonegyedik század faliújságjába. S hogy a csoda teljes legyen, megmutatja a meleg borvízforrást, amely a fúrások idején jött a felszínre, amíg pumpálták, 29 Celsius fok meleg volt, kifogták egy csillébe, s többen is abban fürödtek télen, állítólag gyógyhatása is volt, ma is szivárog, mi is megkóstoltuk, nem értünk hozza, de az íze szerint akár napi fogyasztásra is alkalmas lenne. A néni miközben mesél, morgolódik: "Javítják a strandot, s mondják neki, hogy Borvizek útja, a medencéket csapvízzel töltik meg, mikor itt van a meleg gyógyvíz. Semmit nem lehet értékesíteni, itt minden pusztulásra van ítélve." Hazafelé emésztgetve a látottakat, hallottakat, eszünkbe jut az egyik ismerõsünk mondása: Május van és szerelem, de hol vannak a cserebogarak? A kommunista világban, amikor sok minden virágzott, s cserebogarak is voltak, az emberek diszszidáltak. Azóta sok minden megváltozott a természetben is, disszidálnak a cserebogarak!


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 719. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.