Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.09.24.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 684. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.09.24. Közélet

A baróti Kaszinó az világháború után
 A kaszinó világháború utáni történetére vonatkozó adatokkal az Erdõvidéki Hírlap korabeli közléseibõl rendelkezünk. Az erdélyi egyesületi élet a 20-as években még élénk volt, ám utána az állam folytonos megszorító intézkedései és a központi hatóságok zaklatásai folytán egyre több egyesület kényszerült tevékenysége beszüntetésére vagy szüneteltetésére. Úgy tûnik, azonban a Baróti kaszinó ez alól kivételt képezett. Az egyesületnek 1913-tól és a két világháború közötti idõszakban dr. Fábián László volt a vezetõje. A sokoldalú személyiség, mint ügyvéd, politikus, református egyházmegyei gondnok, a baróti dalárda díszelnöke valamint az Erdõvidéki Hírlap szerkesztõje és újságírója tevékenykedett a két világháború közötti idõszakban. A kaszinó a hatalomváltás után 1925 decemberében nyílt meg. Ekkor a leltári vagyona meghaladta a 40 ezer lejt. Sajnos a kaszinó könyvtára a világháború alatt megsemmisült. Az elsõ összejövetelre, ami amúgy a megnyitást is indokolta, szilveszterkor került sor, amikor 50-60 tag, családjaikkal együtt ünnepelte az új évet. 1926-ban évek óta megszervezték az elsõ farsangi mulatságot is Baróton. Ezzel rendszeressé váltak a szombat esti kaszinós összejövetelek. Március 30-án tartották meg elsõ választmányi gyûlést. Ezen Regnealã Ioan baróti hivatalnokot tiszteletbeli taggá választották, Nagy Elek nagybaconi, Dr. Polonkay Tivadar középajtai református lelkészeket és Ráduly János ürmösi földbirtokost pedig kültagokká választották. Az elsõ években a helybeli „intellektuelek”, kereskedõk és iparosok nagy lelkesedéssel láttak hozza az elkallódott felszerelés pótlásához. Erre közel 40 ezer lejt gyûjtöttek össze, ám a talpra állás nem ment könnyen. 1928-ból ismerjük a kaszinó többi tisztviselõjének is nevét: Nagy Lajos titkárként, Werner Rezsõ pedig pénztárosként tevékenykedett. A választmányi tagok között foglalt helyet Neumann Ferencz, helyi iparos. Tagjai között mint látjuk továbbra is értelmiségiek, iparosok, birtokosok és hivatalnokok szerepeltek. Fontos lépésnek számított az új román nyelvû hivatalnokok felvétele az egyesületbe. Gondolunk itt például dr. Herlea János fõszolgabíróra. ezzel együtt természetesen a kaszinó nyelve két nyelvû lett. Ebben az évben az egyesület költségvetése 60-75 ezer lej között mozgott, leltári vagyona pedig 80 ezer lej körül volt. 1929-ben eltávozott a kaszinó addigi alelnöke Brotea Sándor, így helyére Borbáth Ferencet választották meg, pénztárnokká pedig Mórik Károlyt, a helyi Hitelbank vezetõjét. Az 1930. február 21-én tartott éves kaszinó közgyûlésen Lõrincz Mózes választmányi tag és Kádár Mihály gazda helyett új tisztviselõket választottak a tagok. A megüresedett választmányi helyekre Huszár Ádám római katolikus alesperest, Bedõ József bankigazgatót és Pichler József kereskedõt választották meg. Gazdának Mórik Károlyt jelölték. Az így megüresedett pénztárnoki állásra pedig Bede Béla kereskedõt választották meg. A gyûlésen a kaszinó könyvtár bõvítésérõl esett szó, ami azt igazolja, hogy ezekben az években nem lévén más közkönyvtár igény volt az egyesület alaptevékenységére, a könyvolvasásra. A tagok abban egyeztek, meg, hogy amenynyiben anyagi erejük engedi bõvítik a könyvállományt.
   1930 decemberében a kaszinó megünnepelte fennállásának 70 éves évfordulóját. Erre az alkalomra díszgyûlést terveztek, amelyre az összes tagot meghívták. Az ünnepélyen részt vett a Bartóti Dalárda, az egyesület történetét Nagy Lajos titkár ismertetette és Huszár Ádám római katolikus esperes beszédet tartott.
   1932-ben a kaszinó elnöke az egyesület haldoklásáról számolt be: „A lelkesedés … évrõl-évre hanyatlik ugyannyira, hogy a szép és értékes berendezés után a megsemmisült könyvtárt már nem tudta mai napig sem rendbe hozni a vezetõség. A tagsági díjak évrõl-évre lanyhábban folynak be s már oda jutottunk, hogy 12.000 lei tagsági díj hátralék mellett az egyesület nehéz anyagi gondokkal küzd” panaszkodott a február 13-ki közgyûlés felvezetõjében Fábián László.
 folytatjuk


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 684. lapszám "Közélet" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.