Kezdőlap Aktuális lapszám Archívum Laptörténet Hirdetés Impresszum Kapcsolat Linktár
 
2010.06.11.
Aktuális hírek
Közélet
Művelődés
Magazin
Sport

HIRDESSEN AZ ERDŐVIDÉKBEN!
Apróhirdetéseink 4 lejbe, míg keretes hirdetéseink négyzetcentimétere 1 lejbe kerül.
A Dr. Fábián László egyesület gondozásában megjelent Id. Antal István ny. lelkipásztor - A bardoci református egyház székely népe cimű könyve.
Részletekért klikk
Támogatónk
a Dr. Fábián László egyesület
Társoldalaink

Személyi jövedelemadója 2 %-ával támogassa a Dr. Fábián László Egyesületet!
Szükséges adatok:
Cod fiscal: 18244075
RO63OTPV300000279045RO01
Banca OTP Ag. Baraolt

<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 669. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához

2010.06.11. Művelődés

  Késõbbre tehetõ a történet. Az Újbirodalom kora Kr.e. 1553-1070-ig tartott. Egyiptom ekkor világhatalommá válik. Ez idõnek fáraói nagy hódításokat visznek végbe: kelet felé egészen az Eufráteszig és délre a Nílus mentén. Rengeteg vagyon, arany áramlik az országba. Építészeti remekmûvek készülnek, pl. a ma is szemlélhetõ Karnaki, Luxori, valamint Abu Simbeli templom. Erre az idõre esik Ehnaton fáraónak az uralkodása, aki vallási reformokat akar bevezetni, de terve nem sikerül. E korszakban uralkodik II. Ramszesz, aki belpolitikailag békés, külpolitikailag sikeres, hosszú uralkodása után méltán érdemelte ki a „nagy” nevet. Ez idõszakban temetik el Tutenhamon fáraót.
A harmadik átmeneti korszak 1070-712-ig tartott. Ez idõbõl Sesonchisznek, Jeruzsálem meghódítójának, a salamoni templom kifosztójának a neve érdekes. A Biblia egyszerûen Sisának nevezi I. Királyok 14, 25-26 verseiben ír róla.
Késõi kor Kr. e 712-525-ig tartott. Ez idõben Egyiptomot meghódítja Asszíria, majd az asszíroktól való szabadulás után Perzsia. A perzsa uralom Kr. e 525-332 között tartott. Ez idõszakról mondja hazája történetét megíró Menetó: „Egyiptom erõs népek zsákmányává lett.”
A Görög-Római uralmat Kr.e. 332-tõl Kr. u. 638-ig datáljuk. Nagy Sándort emeljük ki e korszakból, aki megalapította, Alexandriát. Ma is létezõ, modern világváros a Földközi tenger partján, a turizmus egyik célpontja. E korszakban uralkodik a mindnyájunk által ismert, filmen látott Kleopátra.
640-tõl az ország teljesen arab kalifabirodalommá válik, majd az Oszmán Birodalom része lesz. A napóleóni hódító hadjárat révén kapcsolódik Európa történelmébe. Azonban még tovább tart a török, angol kormányzóság, fennhatóság. 1953 június 18-án kiáltják ki a független köztársaságot. Ma a neve: Egyiptomi Arab Köztársaság.
Hát ennyit legalább az ország ókori, közép- és újkori történelmébõl. Sok adatot és fontos nevet fel kellett volna sorolnom még, de amint már említettem: nem mindenki szereti a történelem órát.
Már írtam róla, hogy Egyiptom életében milyen meghatározó volt a Nílus. Most már azt kell megemlítenem, hogy 1970-ben megépült a folyamon az Asszúáni nagy gát. Azóta a Nílus szabályos áradásai megszûntek. A folyó nem önti el, nem termékenyíti meg többé Egyiptom földjét. A delta vidéken a 7 ágból csak 2 maradt. A hely feltöltõdött, kiváló mezõgazdasági területté vált. Különben a Nílus mára már nagyon szenynyezett. Nem lehet benne fürödni, úgyszólva nincs élõvilága. A nílusi krokodilok is valahol fenn, felsõ Egyiptomban léteznek még kevés számban, csupán mutatványnak. Ottjártamban úgy tûnt, hogy fenn, Luxornál, ahol áthajóztunk rajta, sokkal nagyobb, mint lent Kairónál. Érthetõ is ez, hiszen a földek öntözésére sok vizet kivesznek belõle. Az egykori árterületen ma is intenzív mezõgazdasági tevékenység folyik. Egyik legfõbb termék a cukornád. Megszárítva, darabokra vágva eszik, szopogatják. Fiam megpróbálkozott vele, de azt mondta: „Olyan, mint a száraz fa.”   
Ha régen a Nílusnak volt nagy szerepe Egyiptom életében, mára a Vörös Tenger lépett elõ elsõ helyre. Jó érzékkel rájött az egyiptomi vezetés, hogy a tenger tiszta, meleg vize, gazdag élõvilága vonzó a turisták számára. Ezért úgyszolván okosan közreadták. Folyik a kétféle búvárkodás: palackos és egyszerû. folytatjuk
  Bereczki László


<<<Vissza az archivált cikkek lajstromához
<<<Vissza a(z) 669. lapszám "Művelődés" rovatában megjelent cikkek lajstromához
A honlap arculatát tervezte Pálfi Csaba, programozta Takó István.